Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Semmi okunk egészségügyi reformkoncepciónk módosítására, be kell látni, hogy a drasztikus változás nem halogatható tovább – mondta csütörtökön Molnár Lajos, az SZDSZ szakpolitikusa a liberális tanács ülése után. Hozzátette: az SZDSZ ragaszkodik a több-biztosítós rendszerhez, a bevezetés ütemezéséről viszont hajlandó tárgyalni. Mind ez, mind az eddigi szakértői hozzászólások alapján tehát meglehetősen keveset tudni jelenleg az egészségügy jövőjéről. A szakértői és politikai ötletek eddig leginkább az egészségbiztosítási alap bevételi oldalának növelésére vonatkoztak.
Egyebek között idetartozik a vizitdíj bevezetése, amely 100-150 forint lenne beteg-orvos találkozónként. Ha figyelembe vesszük, hogy évente 7 millió háziorvosi, 6,7 millió szakorvosi és 2,7 millió fekvőbeteg-ellátás történik, akkor ez 1,5-2 milliárd forintnyi pluszt jelenthet a kasszának. (A rendszeresen orvoshoz járó nyugdíjasoknak és a krónikus betegeknek ugyanakkor ez havi több ezer forintos kiadást is okozhat.) Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter a héten az MTV műsorában azzal indokolta ezen intézkedést, hogy így feltehetően csökkenne a felesleges beteg-orvos találkozások száma. A Gyurcsány-kormány korábbi tervei szerint a nem a területileg illetékes orvost látogató betegeknek kellene vizitdíjat fizetni.
A többek között Bokros Lajos és Mihályi Péter közgazdászok által jegyzett, az ÉS-ben megjelent Utolsó esély című írás amellett érvel, hogy a nyugdíjasokra is terjessze ki a kormány a havi 5 ezer forintos egészségügyi hozzájárulás fizetését (eddig a fix összegű eho felszámolása felé haladt a kabinet, idén novemberi megszüntetéssel). Tényként kezelhető, hogy júliustól bővül a fixesített medicinák köre, ami nem menti meg ugyan a gyógyszerkassza idei egyenlegét, de valamelyest visszafoghat a kassza kiadásain. Ez másrészt havi néhány száz forinttal növelheti azon betegek terheit, akik nem hajlandóak a legolcsóbb medicinát választani az azonos hatóanyagú szerek közül. Több szakértő a munkavállalói járulékok emelését javasolja, holott a jelenlegi szakigazgatás szerint nem érdemes több pénzt pumpálni a rendszerbe, amíg az ellátást nem racionalizálják. Ez utóbbi folyamattal kapcsolatban viszont konkrétumok még nem hangzottak el, legfeljebb annyi, hogy megindulna az ágytologatás a krónikus osztályok javára – holott az utóbbiak kihasználtsága is csak 80 százalék körüli. A reformtervek kiszivárgó fejezeteiből így többek között hiányzik a régóta hiányolt valódi szociális háló kialakítása, a privatizáció helyzete, illetve a tulajdonosi struktúra megváltoztatása.
