Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kézben lehet tartani a 2006-os államháztartási folyamatokat, nem áll fenn sem annak veszélye, hogy a bevételi oldalon nagy lesz az elmaradás, sem azé, hogy a kiadási oldalon túlteljesítés következne be – mondta Veres János pénzügyminiszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG kutatóintézet konferenciáján, amely a meglehetősen sötét, Utolsó lehetőség: államháztartási reform címet viselte. Veres szerint Magyarország növekedési többlete az EU-átlaghoz képest 3 százalékpontra nőtt, legfontosabb ennek fenntartása, ez adja ugyanis a felzárkózás lehetőségét.
Varga Mihály, az előző kormány pénzügyminisztere erre úgy reagált: hazánk gazdasága régiónk átlaga alatt fejlődik. Véleménye szerint a problémák megoldását a munkaerőpiacon és az államháztartásban kell keresni. A vártnál magasabb januári inflációs adat kapcsán Varga úgy vélte: ez azt mutatja, hogy a keresleti oldalon végrehajtott adócsökkentés csak hosszabb távon, a verseny függvényében hat, míg az adóemelés hatása rögtön megjelenik.
Mit kell tenni a választások után?
A választások utáni időszak teendőiről a jelenlegi pénzügyminiszter kijelentette: nyáron olyan parlamenti döntéseket kell hozni, amelyek előkészítik az államigazgatási, az önkormányzati, az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítását, illetve a konvergenciaprogram szeptemberig történő kiegészítését.
A választás után a bizalom visszaszerzése és a valódi államháztartási adatok közlése a legfontosabb – fogalmazott Varga, aki szerint véget kell vetni az államháztartási trükköknek, azaz az áfa-visszautalások, a pályázati pénzek, agrártámogatások időbeli elcsúsztatásának.
Az igazság pillanata a választások után jön el – mondta Stumpf István, a Fidesz-kormány volt kancelláriaminisztere. Véleménye szerint strukturális tartalmi változásra van szükség az államháztartásban, miközben fel kell készülnünk egy folyamatos válságra és annak kezelésére. A politikus úgy véli, választások után három dologra van szükség: azonnali új pótköltségvetésre, a konvergenciaprogram kiegészítésére, a második NFT prioritásainak véglegesítésére – és e három terület összehangolására.
Vita a járulékcsökkentésről
A Fidesz által ígért tíz százalékpontos tb-járulékcsökkentéssel dinamizálnák a munkaerőpiacot, az ebből adódó foglalkoztatásbővülés hatására pedig többen fizetnének kevesebbet – véli Varga. Veres a javaslattal kapcsolatban megismételte: a lépés 650 milliárd forint állami bevételkiesést eredményezne, ráadásul a vállalkozók a náluk maradt összeget nemcsak munkahelyteremtésre, hanem osztalékra is költhetik. Egy vállalkozó ugyanis csak akkor növelné az alkalmazottak létszámát, ha a bővítést a termékei vagy szolgáltatásai iránti többletkereslet indokolná.
Varga szerint nyugodtan rá lehet bízni a vállalkozásokra, hogy mire fordítják a járulékcsökkentés révén megmaradó pénzt. Ha azt beruházásra és a versenyképesség növelésére használják fel, az sem baj, hiszen hosszabb távon ezek is munkahelyet teremtenek – mondta a fideszes szakpolitikus. Urbán László, az MNB ügyvezető igazgatója – hangsúlyozottan a saját véleményét hangoztatva – nem tartotta irreálisnak a munkaadói tb-járulék 10 százalékpont körüli csökkentését, ha ezzel egy időben például öt százalékkal nőnek a munkavállalói járulékok.
Menedzsmentmódszereket az államnak!
A kormányzati szektor nem profitorientált vállalkozás; ez viszont nem jelenti azt, hogy a költséggazdálkodásban ne lehetne még szigorúbb, mint egy vállalat, hiszen az állampolgárok adóforintjairól van szó – jelentette ki Bokros Lajos, ugyancsak expénzügyminiszter. A modern menedzsmentmódszerek, amelyek szükségesek egy vállalat hatékony irányításához, meghonosodhatnának a közgondolkodásban és a parlamentben – mondta Bokros.
Véleménye szerint az átmeneti időszak érett szakaszában lévő gazdaságoknak – így a magyarnak is – a közfinanszírozás mellett az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás és a helyi közigazgatás reformjára van szüksége. Szabályozni kellene a ppp-projektek finanszírozását, csökkenteni az MFB szerepét, valamint korlátozni kellene a nyílt végű állami garanciavállalási programok rendelkezésre állását – mondta Bokros.
