Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Sárközy Tamás által kidolgozott vagyontörvény egységes államkincstári szervezet kialakítását javasolja, amely az állam teljes pénz-, értékpapír-, ingó- és ingatlanvagyonát kezelné – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az egységes államkincstár a kormány irányítása alatt álló, különleges országos hatáskörű szervezet lenne, amelynek felügyeletét a pénzügyminiszter látná el – javasolja a Sárközy Tamás által kidolgozott vagyontörvény. Érdekes módon amíg a másik két Sárközy-javaslatból már elkészült a jogszabálytervezet (NAPI Gazdaság, 2006. január 30. és 31., 1–2. oldal), addig a vagyonról szólóról hallgat a MeH.
A sajátos funkció miatt a törvény megfelelő garanciákat nyújtana a relatív függetlenségre is. A szervezet élén álló 5–8 tagú Államkincstári Tanács elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezné ki hat évre. Az elnököt nem lehetne utasítani és csak különleges esetekben lehetne visszahívni. Az elnök köztisztviselő lenne, mindenki más a kormány által megállapított tiszteletdíjért dolgozna, vagyis a tagok nem állhatnának munka- és megbízási viszonyban a kincstárral.
A tervezet külön tárgyalja a modern állam gazdasági-szociális-társadalmi funkciójához rendelt vagyontömeget, az úgynevezett befolyásolási célú vagyont. Az elkülönült, stratégiai célú vagyon felett a kormány irányítása alatt álló Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Földalap rendelkezne. Erre a célra részben külön törvények, részben az éves költségvetési törvények alapján kell vagyon elkülöníteni. Egyébként az állam tulajdonosi jogait a kincstár gyakorolná.
Sárközy javaslata szerint az állami szervek közötti pénzmozgás egyetlen, egységes, pénzforgalmi szemléletű kincstári számlán történne. A törvény arra is kötelezné az állami szervezeteket, hogy csak külön felhatalmazás alapján vezethetnek számlát a pénzintézeteknél. A kincstár ugyanakkor térítés ellenében vezetné a számlát, amelynek mértékét a pénzügyminiszter állapítaná meg.
A vagyontörvény alapkoncepciója, hogy az intézményes privatizáció befejezésével az állam vállalkozói vagyona megszűnik, így az állami vagyonnak egységes kincstári vagyonná kell alakulnia. Ennek alapján a kincstári vagyon három nagy részből állna: a forgalomképtelen közjavakból (közutak, közterek, műemlékek), továbbá a közszolgálati vagyonból, amely korlátozottan forgalomképes és főszabályként vagyonkezelési szerződések útján hasznosul (de alapvetően csak a közszférán belül). Végül a kincstári vagyonnak lennének olyan különleges rendeltetésű részei, amelyek külön szabályozásban részesülnek – ilyen a tb-vagyon vagy a koncesszióköteles állami monopóliumok.
A javaslat szerint a jövőben az állami tulajdonú gazdasági társaságok kizárólag részvénytársasági formában működhetnének, az állam részesedése pedig főszabályként 100 százalékos lenne. A kincstári társaságok gazdálkodásánál az állam a társasági törvény előírásainál szigorúbb, úgynevezett corporate governance-t (felelős vállalatvezetés) léptetne életbe a közvagyon megóvása érdekében. Kincstári társaságoknak a legtágabb értelemben vett országos közszolgáltató vállalatok minősülnének – ideértve a honvédelmi, rendvédelmi vállalatokat is. A vagyontörvény melléklete tételesen felsorolja azt a 20-30 társaságból álló vállalati kört (Magyar Posta, Magyar Villamos Művek, Volán Holding, erdőgazdaságok), amelybe bekerülni vagy kikerülni csak törvénymódosítással lehetne. Sárközy megfontolásra érdemesnek tartja a Fidesz 2005 őszén tett vagyonszerződési javaslatának azt az elemét, miszerint a vagyontörvény mellékletét csak kétharmaddal lehessen módosítani.
A törvényjavaslat azt is leszögezi: az állam kincstári vagyona egységes, és ezért nem is lehet ágazatilag szétbontani (nincs felsőoktatási vagyon, sportvagyon). A költségvetési szerveknek ezért a jövőben nem lehetne saját tulajdonuk, és törvényileg tilos lenne gazdasági társaságként háttérintézményeket létrehozniuk. A feladataik ellátásához szükséges ingatlan- és ingó vagyont, pénzelőirányzatot a Magyar Államkincstár biztosítaná – főszabályként vagyonkezelési szerződések útján. A tervezet indokolása kiemeli: a KVI-nek 2006 végéig meg kellene tisztítania a vagyonát és ingyenesen átadnia az önkormányzatok, köztestületek részére azokat a vagyonelemeket, amelyek nem tartoznak az állami feladatok ellátása körébe. A megmaradt vagyont pedig naprakész kataszterrel be kellene vinni az egységes államkincstári szervezetbe. Az egységes államkincstári szervezet felállításával az állam képessé válhatna a teljes állami vagyont felölelő vagyonkataszter felállítására és az abból való információnyújtásra – akár már 2008 januárjától.
Ha minden a tervek szerint alakul, akkor az alapverzió szerint – és a két másik státustörvénnyel együtt – húszszázalékos létszámcsökkentéshez és egyharmados szervezeti csökkentéshez lehetne eljutni a következő kormányzati ciklus végére – véli Sárközy. Ezáltal az állami vagyongazdálkodás átláthatóbb és költségtakarékosabb lehet, az Állami Számvevőszék pedig ténylegesen képessé válik a teljes állami gazdálkodás auditálására. Feltéve, ha a választásokon győztes politikai erő 2007 végéig megvalósítja a javasolt intézkedések legalább 80 százalékát – írta Sárközy.
