Az utóbbi években erőteljesen terjed az a gyakorlat, hogy a különböző jogszabály-módosítási terveket egy füst alatt intézik el. Sokan különösen felháborítónak tartották azt a jogalkotási káoszt, ami a költségvetés elfogadását kísérte. A „salátatörvénnyel” kapcsolatban a fő alkotmányossági probléma az, hogy felrúgja a jogszabályalkotás, -egyeztetés jogalkotási törvényben szabályozott rendjét – mondta a NAPI Gazdaságnak Kolláth György alkotmányjogász. A jog nem ismeri ezt a fogalmat, csupán a „beceneve” azon törvényeknek, javaslatoknak, melyek nem csak az adott tárgykörhöz szólnak. Lényege, hogy egy törvényben több másik jogszabályt is módosítanak úgy, hogy azok szabályozási tárgykörei között nincs kapcsolat. Éppen ezért a jogalkotás szereplői nem nézik meg olyan alaposan, mint ha az azonos tárgykörhöz kapcsolódna, így az eljárási garanciák csökkennek. Mivel pedig nem fordítanak rá kellő figyelmet, a törvényjavaslatok esetleges hibái nem ismerhetők fel időben (így nem is előzhetők meg). Az Alkotmánybíróság (AB) már korábban felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a „salátatörvények” a jogbiztonság szempontjából komoly problémát jelentenek, hiszen olyan törvényeket kell egyszerre tárgyalni, amelyek között nincs összefüggés, így nehéz ezek megvitatása – hangsúlyozta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kialakult gyakorlat egészen a rendszerváltásig vezethető vissza, ez év januárban azonban az MDF az AB-hez fordult, hogy mondja ki a 2005. évi költségvetésről elfogadott „salátatörvény” alkotmányellenességét. Az AB várhatóan alkotmányellenesnek ítéli majd az adott jogszabályt, így a jövőben remélhetőleg nem lehet a büdzsével össze nem függő módosításokat a költségvetéssel együtt tárgyalni – véli a miniszter. Kolláth György szerint a „salátatörvény” egy válságmegoldás, most azonban úgy tűnik, hogy az Országgyűlés és a jogkereső közönség rájött, minél előbb meg kell szüntetni a kialakult, jogbiztonságot veszélyeztető gyakorlatot.
Molnár Annamária