Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bérdinamika az év utolsó hónapjaiban sem akar tudomást venni a tartósan alacsony inflációról. A KSH által számított úgynevezett rendszeres kereset – amely az előző év azonos időszakához mért változások torzításmentes mérésére alkalmas, és a jutalom, a prémium, valamint a különjuttatások nem számítanak bele – a vállalkozásoknál 7,3 százalékkal, a költségvetési intézményeknél pedig 7,5 százalékkal emelkedett. Így az év egészében az ebből számított a reálbér-növekedés mértéke várhatóan 3,6 százalék körül alakul.
A szeptemberi gyorsulás októberben kissé megtorpant, így az első tíz hónap alatt a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 9,4, a nettó pedig 10,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete január–októberben 154 ezer forint volt, míg a nettó 101 ezerre rúgott, a legmagasabb nominális nettó bért a pénzügyi szektor, vegyipar és a közigazgatás kínálta, míg a legnagyobb dinamikát az oktatás, a közigazgatás és az egészségügy produkálta. Az ezek alapján számolt reálkereset – a fogyasztói árindex 3,6 százalékos növekedése mellett – 6,7 százalékkal nőtt.
Októberben a versenyszférában dolgozók bruttó keresete 6,9, a költségvetési szférában dolgozóké pedig 6,3 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ez nemzetgazdasági szinten 6,5 százalékos növekedés. A nettó keresetek pedig 8,3 százalékkal haladták meg a 2004-est. Az első tíz hónapban a nettó nominális keresetek a versenyszférában 8,6, az államiban pedig 14,6 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektorban – az idén először egységesen januárban fizetett egyhavi különjuttatás miatt – a bruttó átlagbér 14,0, a nettó 14,6 százalékkal növekedett. Az utóbbi területen a jutalom és az egyhavi különjuttatás nélkül számított bruttó keresetnövekedés 7,5 százalék volt, míg a versenyszektorban 7,3 százalék jött össze – vagyis az egyszeri hatás nélkül számolva meglehetősen hasonló a két szektor bérdinamikája.
