Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
napi gazdaság
A magyarországi útépítések akadozó történetében nagy előrelépésnek számít egy sztrádaszakasz átadása, különösen, ha az a csigatempóban készülő M0-s körgyűrűre esik, mint holnap. Az utak építését pedig szinte mindenki szorgalmazza – csak ne az ő hátsó udvaránál húzódjon a nyomvonal, ám lehetőleg minél kevesebbet kelljen sztrádánál alacsonyabb szinten autózni. A jogszabályi háttér hiányosságai, a vélt vagy valós egyéni és csoportérdekek erős érvényesülése miatti időveszteség nehezen számszerűsíthető károkat okozhatnak mind a beruházóknak, mind a közlekedésben részt vevőknek – olykor maguknak a tiltakozóknak is. Az autópálya-építések költségeit nem csak az előkészítési szakasz buktatói növelik: szakértők szerint az ár alapvetően a tervezőasztalon dől el, egyszerűbb műszaki tartalommal többet lehetne fogni rajta. Drágítja a beruházásokat az is, hogy a magyar autópálya-koncepció a területfejlesztést is célozza, amit az önkormányzatok lobbizása is felerősít. Az önkormányzatok, illetve a „zöld” szervezetek fellépése miatt sokszor komoly beruházások terve is dugába dől – nem csak az infrastrukturális fejlesztések területén –, miközben arra is van példa, hogy egy ügyesen alkudozó településre prosperitást hozhat, ami másnak nem kellett.
