Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sok meglepetéssel nem szolgáltak a részletes növekedési adatok, a KSH jelentéséből a várakozásoknak megfelelő folyamatok olvashatók ki: a növekedést továbbra is az export és a beruházások húzzák – a pénteki adatoknak így nem is voltak számottevő piaci hatásai. A részletek alátámasztják azt a feltevést, miszerint a költségvetési költekezés jelentős hatást gyakorolt a bővülésre. A beruházásbővülésben ugyanis komoly szerepet játszanak az államilag finanszírozott projektek, főként az autópálya-építések (az építési beruházások a növekmény harmadát hozták). Az építőipar több mint 17 százalékos növekedést mutatott, melyben a legnagyobb szerepet az autópálya-építések mellett az útfelújítások, közműépítési munkák játszották.
A várakozásokhoz képest talán az egyetlen „meglepetést” a háztartások fogyasztásának az előző negyedévhez mért lassabb növekedése jelentette – mondta lapunknak Pintér András, az IEB elemzője. A várakozások szerint ugyanis a GDP bővülésében a kiskereskedelmi és a fogyasztói bizalmi mutatók alapján a lakossági fogyasztás élénkülése jobban hozzájárul a növekedéshez – csakhogy az előző negyedévi 2,6-ról 2,4 százalékra lassult a bővülés. A közösségi fogyasztás az előző negyedévinél gyorsabban csökkent év/év alapon.
Az első három negyedévben a növekedést termelési oldalról az ipar és építőipar, a szolgáltatások közül a pénzügyi tevékenység, a szállítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán leggyorsabban az állóeszköz-felhalmozás, valamint továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke 4,2 százalékkal emelkedett.
