Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem vonható le semmilyen statisztikai adathiányra vonatkozó következtetés – vonja le a konklúziót a KSH az uniós csatlakozás következtében megváltozott külkereskedelmi statisztikai rendszer keretében gyűjtött export-import adatok megbízhatóságáról végzett vizsgálata nyomán. Ezzel a hivatal lényegében elutasítja azokat a – nemcsak jegybanki – felvetéseket, amelyek az import idei alacsony dinamikája alapján a számbavétel megbízhatóságát kérdőjelezik meg, illetve adatvesztést feltételeznek. A KSH szerint az idei export-import tendenciákat a tavalyi, az uniós csatlakozást kísérő egyszeri bázishatásokat is figyelembe véve kell értékelni. A bázist torzító egyszeri tényezők kiszűrésével a behozatal euróban számított értékindexe 2005 első félévére vonatkozóan 104,3 százalék helyett 108 százalék, a becsült hiányzó exporttal a kivitelé pedig 110,2 százalék helyett 109,5 százalék lenne, azaz a forgalom két iránya között tapasztalható ütemkülönbség 1,5 százalékpontra csökkenne. Így eltűnni látszik a feltűnően – s számbavételi hiányosságok emlegetésére okot adó – nagy különbség az export és az import növekedési üteme között, amire a jegybank augusztusi inflációs jelentésében utalt hozzávetőleg 1 milliárd euró értékű, számba nem vett import kalkulálásával (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 28., 2. oldal).
A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők szerint így nagyjából mindenkinek igaza van, a bázis valóban magas – a KSH összesen 960 millió eurós egyszeri tételekről beszél, ami 400 millió euró értékű előrehozott importból, 420 milliós vámraktári készletből és az uniós csatlakozáskor még el nem számolt 140 millió euró értékű exportból tevődik össze. Másfelől azonban a külkerstatisztika még mindig elég bizonytalan, az idei valós számokról keveset lehet tudni, nagyok az utólagos korrekciók. Legalább két „tiszta” évnek el kellene telni ahhoz, hogy korrekt következtetéseket lehessen levonni – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.
A statisztikusok az uniós csatlakozás nyomán jelentkező hatásokat a trendben is próbálták kiszűrni. Ezért a 2004. május–júniusi forgalomban megjelenő 420 millió euró összértékű közösségi áru belföldiesítéséből származó többletimportot exportarányosan elosztották a 2004. május–szeptemberi időszakra. Ennek hatására az importtrend korábbi stagnálását enyhe növekedés váltotta fel.
A vizsgálat megállapításai szerint az EU-csatlakozás nemcsak a statisztikai megfigyelés módját és körét, hanem a vállalatok közötti árumozgásokat is befolyásolta. A külkereskedelmi forgalom számbavételekor figyelembe kell venni a vállalatok hálózatos együttműködését is. Ennek érdekében a magyar statisztikai rendszer a nem rezidens, de magyar adószámmal rendelkező vállalkozásokat is bevonja a megfigyelés körébe. Korábban a magyar vámraktárak és a külföld közötti termékmozgás nem volt része a forgalomnak. Az uniós kereskedelemben viszont a tagországok között raktári forgalomban mozgó szabad forgalmazású áruk is a megfigyelt körbe tartoznak. A jelenlegi külkereskedelmi statisztikában az áfabevallás rendszere fontos háttérként szolgál a külkereskedelem statisztikai adatok ellenőrzéséhez. Az adózási fegyelem így közvetve befolyásolhatja a külkereskedelmi adatok minőségét – véli a KSH. A különböző forrásokból (iparstatisztika, mérleg- és áfaadatok, fizetési mérleg) származó adatok összevetése során, a módszertani különbségek és a jelentési hibák kiszűrése után az adatok egyezőséget mutatnak.
