Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az aktualizált konvergenciaprogram kissé borúsabb képet rajzol fel 2008-ig az előző verzióban megismertnél, ám a végcél nem változott: 2008-ra Magyarország ERM II-képes lesz, és 2010-ben bevezeti az eurót. Az új konvergenciaprogram nem váltott ki komolyabb mozgásokat, a piac meglehetős szkepszissel viszonyul az újabb ígérgetéshez. Az elemzők nagy eltéréseket nem látnak a korábbi programhoz képest, a meredekebb hiánycsökkentés pedig kényszerpályás adottság. Úgy tűnik tehát, ismét a célhoz szabták a programot, ezért az hiteltelen, s így piaci hatásai sincsenek.
A jelek szerint a fiskális politika ragaszkodik ahhoz, hogy a hiány tavalyi és idei megugrása mögött kizárólag elszámolástechnikai okok állnak – vélekedik Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Nem mutatja a program, hogy szembenéznének azon pótlólagos intézkedések szükségességével, amelyek nélkül nem lehetséges a hiány tervezett lefaragása. Nem jelent meglepetést a kincstári optimizmus, és a 2010-es céldátum újbóli kitűzése – az eurócsatlakozási időpont tologatásának felhagyására irányuló brüsszeli felszólításnak megfelelően.
A tavaly decemberben aktualizált programhoz képest a mostani meredekebb hiánycsökkentést irányoz elő: akkor a GDP-hez viszonyítva 3,8, most 6,1 százalékos idei vélt hiányról indulna a mérséklés és tulajdonképpen ugyanoda érkezne 2008-ra. Egy éve 1,8 százalék volt, most 1,9 százalékos a három év múlva feljegyezni tervezett deficit – teljes magán-nyugdíjpénztári korrekcióval –, degresszív korrekcióval 2,8 százalék. A GDP növekedését illetően a program a FISIM-elszámolással nem korrigált, illetve korrigált adatokat vet össze. Az Ecostat számításai szerinti évi 0,4 százalékpontos módszertani növekedést alapul véve a tavaly decemberi program lényegesen derűlátóbb pályát rajzolt fel a mostaninál. Ennek hátterében a közösségi fogyasztás jelentős visszafogása állhat – mondta Pintér András, az IEB szakértője. A növekedés többi összetevőjének prognózisából nem következik ilyen mértékű lassulás, s a kiadási oldal csökkentése összhangban is áll a kormányzati kommunikációval, illetve a program többi elemével. A visszafogás mindenképpen jó üzenet a piac számára, ám hatási nem elégségesek, ennél minden bizonnyal több kell – vélekedett Samu János, a Concorde elemzője. A kiadások racionalizálásáról azonban meglehetősen szűkszavúan fogalmaz a program.
A bruttó államadósság szempontjából is pesszimistább a program, kevéssé ambiciózus adósságcsökkentési pályát rajzol fel, aminek végén 2008-ban a tavaly decemberben várthoz képest csaknem 8 százalékponttal magasabb GDP-arányos államadósság áll. Az inflációt tekintve ugyancsak pesszimistább szcenáriót vázol a kormány mind a jegybanki, mind az elemzői várakozások esetében. A munkaerőpiac jövőjét illetően viszont a korábbinál pozitívabb a kép, a foglalkoztatás gyorsabb növekedésével és kisebb munkanélküliségi rátával számol az új program.
