Az ésszerű határidőn belüli bírósági döntést segítő jogszabály tervezetét az igazságügyi miniszter már beterjesztette a Parlament elé. Még ha az országgyűlés el is fogadja a törvényt, kérdéses marad, hogy a bíróságok hogyan tudnak majd eleget tenni ennek. A javaslat szerint a törvényt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint az év elején meghaladta az 1500-at azon ügyek száma (ez az összes ügy 0,1 százaléka), amelyek öt évnél régebben kezdődtek.
Az Országos Igazságügyi Tanácsnak ahhoz, hogy a törvény életbelépése után jelentősen megnövekvő adminisztratív terheknek eleget tudjanak tenni, kétszáz alkalmazottal kellene bővíteni a bíróságok létszámát. Ezt azonban – mondta lapunknak Sándor Zsuzsanna szóvivő – a szűkös költségvetés nem teszi lehetővé. A bíróságok 2006-ban 19 milliárd forinttal kevesebbel gazdálkodhatnak majd, mint az idén, a személyi juttatásokra fordítható összeg pedig megegyezik az idei, 44 milliárd forintos kerettel.
A törvényjavaslat indoklása szerint számos esetben fordulnak magyar állampolgárok a strasbourgi szervekhez a polgári perek elhúzódása miatt. Az államot ugyanis az ésszerű határidőn belüli bírói döntésre kötelezi az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló törvény. Évről évre nő a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé kerülő magyar ügyek száma: az elmúlt években 72 ügyben hoztak ítéletet, ebből 66 esetben az eljárás elhúzódása miatt tettek panaszt az érintettek. Ebből kifolyólag a magyar államnak 90 millió forintos kártérítési kötelezettsége keletkezett. Jelenleg pedig 52 ügyben kért a stasbourgi bíróság állásfoglalást az államtól, ezek többségét is a lassú ítélkezés miatt kezdeményezték.
Bodolóczki Linda