Magyarország az EU-tagállamok között a negyedik helyen áll az uniós irányelvek átültetésében – nyilatkozta lapunknak Fazekas Judit, az Igazságügyi Minisztérium európai integrációs helyettes államtitkára.
ä Molnár Annamária
– Hogyan áll Magyarország a jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítésével?
– Hogy az elmúlt másfél évben mennyire sikerült eleget tenni a jogharmonizációs kihívásoknak, azt az Európai Bizottságnak az irányelvek átültetéséről készült kimutatásai támasztják leginkább alá. Nincs szégyellnivalónk, a legutolsó, november 4-i kimutatás szerint Magyarország a 25 tagállam közül a negyedik helyen áll 99,47 százalékos átültetési aránnyal. Az eddigi, összesen 2627 irányelvet illetően tehát csupán valamivel több mint fél százalék esetében mulasztottuk el a határidőt, ám az apróbb csúszások felszámolása is folyamatban van, amit figyelemmel kísér a tárca.
– Mennyi munkát jelent az újabb uniós élethelyzetekhez való igazodás?
– Valamennyi uniós jogszabály esetében annak kihirdetésétől számított 30 napon belül kell jogharmonizációs javaslatot készítenie a tárgykörért felelős minisztériumnak, amelynek tartalmát egyeztetnie kell az igazságügyi és pénzügyi tárcával, az Európai Ügyek Hivatalával és a Miniszterelnöki Hivatallal. Az uniós szabályozások ugyanakkor nem egyik napról a másikra születnek, tipikusan többéves jogalkotási folyamat eredményei, és a nemzeti jogba való átültetésük hat hónaptól akár két évig is tarthat.
– Mekkora a tárca felelőssége abban, hogy egyes magyar adószabályok az EU szerint nem felelnek meg az uniós jognak?
– A felelősség az esetleges közösségijog-sértésekért természetesen összkormányzati. Igaz, hogy a tárcának a magyar jogszabályok EU-konformitásának vizsgálatát illetően egyfajta szűrő szerepe van, de a jogszabályok elfogadásakor a végső eredmény több tényező – köztük politikai – együttes hatásaként jelenik meg. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy például az iparűzési adó tekintetében az Európai Bizottságtól eddig nem érkezett olyan jelzés, amely szerint a magyar szabályozás problémát jelentene. A közösségi joggal való összeegyeztethetőség ügyében pedig csak az Európai Bíróság hozhat végső döntést. Ide a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság adott be előzetes döntéshozatali kérelmet a forgalmiadó-irányelv értelmezését kérve az iparűzési adó vonatkozásában, ám ez az eljárás nem tévesztendő össze a bizottság által indítható kötelezettségszegési eljárással.
– Mely, a minisztériumtól származó előterjesztésekből született jogszabály a kormányzati ciklus alatt, s melyekből nem?
– A korrupciómentes közélet megteremtésében az egyik legjelentősebb lépés az üvegzsebprogram jogszabályi előkészítése volt, a közpénzek és a köztulajdon felhasználásának átláthatóbbá tételét szolgáló törvényt 2003-ban százszázalékos parlamenti támogatottsággal fogadták el. Hatályba léptek már a cég- és a csődtörvény jogi kiskapuk bezárását szolgáló módosításai. Jelenleg tárgyalja az Országgyűlés a lobbitevékenységről szóló törvényjavaslatot, a bűncselekmények áldozatainak segítésről, az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat pedig zárószavazásra vár. A büntetések és intézkedések végrehajtását szabályozó elavult 1979. évi 11. törvényerejű rendelet helyére léphet egy új, haladó szellemű törvény, amelynek kidolgozása befejeződött, s a tavaszi ülésszakon tárgyalhatja az Országgyűlés.
Kormányzati ciklusokon átívelő feladat az új polgári törvénykönyv kodifikációja. A kódex előterjesztése jól halad, a tervek szerint az elkészült normaszöveg társadalmi vitája 2006 első felében megkezdődhet. Nem valósult meg viszont a ciklus kezdete óta a jogalkotási törvény korszerűsítése, noha a törvényjavaslatot a tárca még 2003-ban benyújtotta a parlamenthez, viszont máig nem fogadták el. Pedig hatálybalépése jelentős előrelépés lenne a jogalkotás minőségének fejlesztésében.
– Mennyire hagy nyomot a kormányzati takarékosság a tárca jövő évi költségvetésén?
– Az Igazságügyi Minisztérium a 2006. évi költségvetési tervjavaslat szerint 46,03 milliárd forinttal gazdálkodhat. Természetesen a tárcára is vonatkoznak a kormányzati takarékossági intézkedések, így az államháztartási egyensúly biztosítása érdekében 10 százalékkal csökkentette kiadásait. Ez azonban nem igényel létszámleépítést, mivel kevesen dolgoznak a minisztériumban, nagyon széles feladatkörrel. Ehelyett szervezetkorszerűsítést hajtottunk végre, amelynek keretében egy centralizált igazságügyi hivatal látja el a kárpótlási ügyek intézését, a jogi segítségnyújtást és pártfogó felügyeletet, valamint – 2006. januártól – az áldozatkártalanítással kapcsolatos feladatokat.
(Az interjú teljes szövege a www.napi.hu oldalon olvasható.)
Molnár Annamária