Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ellenkező irányú hatások érték a magyar devizát tegnap, amelyek közül a negatív megnyilatkozások bizonyultak erősebbnek: az euró 253,15 forintig erősödött, így a forint szeptember óta 3,2 százalékkal gyengült. Elemzők szerint a keddi párizsi Almunía-nyilatkozat alaposan befűtött a forintnak – a gyengülés már kedd délután megkezdődött –, de nem erősíti a magyar devizát az Európai Központi Bank (ECB) mára várt 25 bázispontos kamatemelése sem. Piaci vélemények szerint a kamatdöntő ülést megelőzően a befektetők valószínűleg zárják pozícióikat, igaz, az eurókamat emelésének ügye egyelőre abszolút képlékeny. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője szerint erősen megoszlanak a vélemények az ECB döntéséről. Több európai politikus – közöttük Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter vagy Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő – mellett az OECD is úgy vélekedik, hogy nem kell sietni a kamatemeléssel, mivel az idén és jövőre a korábban vártnál erősebb lehet az eurózóna gazdasági növekedése. A szervezet szerint a kamatemeléssel várni kellene addig, amíg nagyobb lendületbe jön a gazdaság és rugalmasabb lesz, így egy év múlva lenne optimális az alapráta felfelé igazítása, összesen 125 bázisponttal, több lépésben. A stoploss megbízások mellett némi regionális hatás is tetten érhető, tegnap a zloty is lefelé mozgott. Szintén a gyengülés irányába hatott a Citigroup legfrissebb kelet-közép-európai jelentése, amelyben az elemzők komoly aggodalmukat fejezik ki a súlyosbodó magyar makroproblémák miatt, s a költségvetés helyzetének romlását prognosztizálják.
A másik oldalon az eurócsatlakozás eredeti, 2010-es időpontjának elérését bizonygató kormányzati nyilatkozatok állnak. Tegnap a kormány elfogadta a módosított konvergenciaprogramot, amelyet ma küldenek el Brüsszelbe. Batiz András kormányszóvivő az ülés után elmondta, hogy a program megerősíti mindazon kritériumok 2008-as teljesülését, amelyek az EU árfolyam-mechanizmusához való csatlakozást biztosítják, és így akár 2010-re az euró bevezetését. Eszerint 2006 után, 2007-ben és 2008-ban is 1,4 százalékkal csökken a GDP-arányos költségvetési hiány, így – a nyugdíjreformmal korrigálva – 2008-ra elérhetővé válik a 2,9 százalékos deficit. A feltételek befutása mellett érvelt kedden a pénzügyminiszter a költségvetési módosításokról szóló szavazás kapcsán, valamint Kóka János, a gazdasági tárca vezetője Londonban, a Bloombergnek adott interjúban: eszerint jövőre tartható a 4,7 százalékos hiánycél.
