Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem lepte meg a piacot a jegybank, a kamat tartásával teljes mértékben a várakozásoknak megfelelően viselkedett. A monetáris tanács (MT) tegnapi ülésén a tartáson kívül nem is vetődött fel más lehetőség. Egyre inkább beigazolódni látszanak azok a jó ideje hangoztatott elemzői várakozások, amelyek szerint idén már nem változik a kamatszint. Auth Henrik jegybanki alelnök kommentárjában a globális kockázati étvágy növekedésének lassulását, illetve megállását, a magas ikerdeficitet és a konvergenciafolyamat bizonytalanságát emelte ki. Ugyancsak a kockázatokat fokozza a globális pénzpiacokon esetleg bekövetkező fordulatra utaló jelek felbukkanása, illetve a béroldalról a minimálbér emelésének hatásai. A monetáris politika mozgásterét jelenleg a tartósan alacsony infláció és a potenciális ütem körüli gazdasági növekedés, valamint az egyensúlyi problémák állandósulása és az abból fakadó pénzügyi piaci bizonytalanság határozza meg. Az árstabilitással és stabil növekedéssel jellemezhető alappálya kedvező kilátásai ellenére a tanács jelentős és egyre növekvő bizonytalanságot lát az államháztartási, valamint a külső egyensúlyi folyamatok fenntarthatóságát illetően – a jegybank jövőre 7,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficetet vár. E kockázatok áttételesen – a fenntartható makrogazdasági pályához szükséges korrekció miatt – a jövőbeli inflációra is számottevő hatással lehetnek. Mindazonáltal az adóintézkedések átmeneti, elsősorban 2006-ban jelentkező hatása után 2007-ben várhatóan a 2,3–3,0 százalékos sávban alakul az éves árnövekedési ütem, ami megfelel az árstabilitási szintnek.
A piacok pozitívan fogadták a kedvező inflációs jelentést – vélekedett Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Az elemző reálisnak látja az inflációs pályát, s úgy véli, rövid távon nem várható érdemleges változás a monetáris politikában. Az augusztusi jelentéshez képest 0,5 százalékponttal kisebb jövő évi átlagos fogyasztói árindexet prognosztizál az MNB – az elemzők többsége 0,2-0,3 százalékot várt. Az infláció jövő évi alakulása csak mérsékelten informatív az egyszeri hatások miatt – vélekedett Ferenczi Barnabás, a jegybank közgazdasági főosztályának helyettes vezetője. A 2006-os inflációs előrejelzésnek az augusztusinál alacsonyabb értéke mögött döntő részben nem a makrogazdasági vagy az alapvető inflációs folyamatok lényegesen eltérő megítélése, hanem bizonyos szabályozott árak, adószabályok kilátásba helyezett változása, valamint a nyers élelmiszerek várható áralakulásának módosulása áll. Az előrejelzés jelentős lejjebb hozása mögött jórészt tehát technikai okok állnak. Mindezek tükrében jövőre sokkal nagyobb jelentőséget kap a bérek alakulása, illetve hogy a béroldali várakozások miként alkalmazkodnak a konjunkturális folyamatokhoz. Kérdés, hogy az eddigi lassuló bérnövekedési tendenciát miként befolyásolja a legalacsonyabb bérek januári emelése, aminek a jegybank számításai szerint azonnali 1 százalék feletti bérnövelő hatása lesz. Ugyancsak kérdés, hogy miként reagálnak a vállalkozások a tb-járulék 2007-es csökkentésére, ami akár profitnövelő hatással is bírhat, a jelentés szerint azonban részbeni árcsökkentésen keresztül inkább a dezinflációs hatás érvényesül.
