Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a kutatási és fejlesztési (k+f) tevékenységre jutó ráfordítások értéke 2004-ben 181,5 milliárd forint volt, ez folyó áron csupán 3,3 százalékos növekedés (reálértéken viszont 3,3 százalékos csökkenés), míg a GDP arányában csupán 0,89 százalék volt – derül ki a KSH felülvizsgált számaiból. A 2003-as érték 0,95 százalék volt, míg a tavalyinál alacsonyabb érték legutóbb 2000-ben volt, amikor 0,82 százalék „jött össze”.
Korábban a júliusi – a GDP 0,88 százalékára rúgó értéket jelző – adatközlés után a KSH még visszakozott, mondván: újra megkeres minden fontos adatszolgáltatót a minél pontosabb statisztika érdekében (NAPI Gazdaság, 2005. július 8., 1–3. oldal).
A mostani közlés alapján a kutatóhelyek száma három, a kutatással foglalkozók tényleges létszáma két százalékkal nőtt 2003-hoz képest, miközben a teljes munkaidejűeké csökkent, így a k+f létszámnak az összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya változatlanul 0,59 százalék maradt. A tudományos kutatás 118,7 milliárd forinttal részesült a forrásokból, míg a kísérleti fejlesztés a maradék 62,8 milliárdból gazdálkodhatott. A forrásmegoszlásban a költségvetési pénzek aránya tavaly 51,8 százalék volt, míg a vállalkozásoké 37,1 százalékra rúgott. A nemzetközi források 10,7 százalékos részesedése nem változott 2004-ben.
