Nem született megegyezés a minimálbérről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldala között a tanács pénteki plenáris ülése előtt, kapkodásra persze semmi ok. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter vállalta: ha megállapodnak az OÉT-ben a minimálbérről, akkor visszavonja a parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslat erre vonatkozó részét, így a megegyezés végső határideje e hét pénteke.
A munkaadói és -vállalói oldal egy hónapos zárt tanácskozása után pénteken ismertté váltak a kívánt számok: a munkaadók 62 ezer forintot adnának, míg a munkavállalók a korábbi 65 ezres követelésüket 63-ra csökkentették (a kormányzati ajánlás pedig 61 700 forint).
A hároméves béralku vonatkozásában a munkaadók felvetették, hogy 2007-től a minimálbért egy képlet segítségével, 50-50 százalékban határozza meg a létminimum és a GDP-növekedés mértéke. A képzettség szerinti szorzószámok közül a felsőfokúakat illető, 1,2-es szorzótól akár el is lehet tekinteni mindhárom fél szerint, hiszen az ezáltal garantált szintet most is elérik a diplomás fizetések.
Nagyobb vita alakult ki azonban a szakmunkások, illetve középfokú végzettségűek számára járó, 1,1-es szorzószámról. A munkáltatók szerint túl nagy terhet jelentene, bevezetését legfeljebb ajánlásként tartják elképzelhetőnek első körben. Míg a kormányzati oldal egyetért ezzel, a munkavállalók szerint az ajánlás nem megfelelő biztosíték arra, hogy a cégek megadják a magasabb bért, de a szorzó mértékéről sincs egyetértés. A munkaadók lépcsőzetesen emelkedő szorzót szeretnének: 2006-tól 2008-ig 1,05-ről évente 0,05-tel emelkedne a szorzó a három évnél rövidebb, és 1,1-ről indulna a szorzó növekedése a három évnél hosszabb szakmai tapasztalattal rendelkezőknél. A munkavállalók a 1,25-öt mindenképp szeretnék elérni 2008-ra – mondta Wittich Tamás, a munkavállalói oldal szóvivője.
Bodolóczki Linda