Elképzelhető, hogy az európai részvénytársasági formánál is kisebb lesz az európai szövetkezet iránti érdeklődés a cégek körében, mivel a piaci szereplők többsége nem szövetkezeti formában gondolkodik – mondta lapunknak Márkus Csaba. A Deloitte EU-tanácsadási üzletágának vezető menedzsere szerint ez jelentheti az érdeklődés teljes hiányát is, figyelembe véve, hogy Magyarországon eddig csak egy európai részvénytársaság alakult. Komolyabb érdeklődés csak a szabályozás hatálybalépése, vagyis 2006 nyara előtt várható.
Az európai szövetkezetben (Societas Corporativa Europae – SCE) lehetővé válik a gazdálkodóknak, hogy nemzeti határaikon kívül vagy akár a Közösség egész területén működjenek – tudtuk meg az Igazságügyi Minisztérium illetékesétől. Az új jogi forma legfőbb előnye, hogy birtokosa a bejegyzés helyétől függetlenül minden EU-tagállamban lényegében azonos szabályok szerint működhet, valamint anélkül helyezheti át székhelyét a tagországok között, hogy a társaságot fel kellene számolni és újat létrehozni.
A társaságra vonatkozó szabályokat elsősorban az EU tanácsi rendelete tartalmazza, bizonyos esetekben viszont a társaság bejegyzése szerinti állam szövetkezetekre vonatkozó szabályozása a mérvadó, esetenként pedig választási lehetőséget biztosít a rendelet a tagállamoknak. A munkavállalói részvételről külön szabályokat kell alkotniuk a tagállamoknak az uniós rendelet alapján. A magyar szabályozást így a rövidesen az Országgyűlés elé kerülő új szövetkezeti törvény határozza meg. Az új jogszabályt a már működő szövetkezetekre valószínűleg csak 2007 júliusától kell majd alkalmazni, ettől persze az uniós rendelet alapján már 2006 nyarától létrehozható az új cégforma. Emellett az új társasági és cégtörvény tervezetei is tartalmaznak szabályokat az európai szövetkezetre vonatkozóan, az utóbbi a bejegyzési eljárást szabályozza.
Molnár Annamária