A közjegyzői tevékenység lényege permegelőző szerepében van, a közjegyző kapcsolódási pont az állam és a felek között – mondta a NAPI Gazdaságnak Kapás Katalin, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. Alapvető különbség a közjegyzői és az ügyvédi tevékenység között, hogy míg az utóbbi mindig a két ügyfél valamelyikétől kap megbízást és annak az érdekeit képviseli, addig a közjegyző mint az igazságszolgáltatás része az állam megbízásából jár el és valamennyi fél részére pártatlan jogi tájékoztatást nyújt. Ezzel a feleket az esélyegyenlőség biztosításával egyenrangú döntési helyzetbe hozza.
Magyarországon jelenleg 304 közjegyző, 156 helyettes és 86 jelölt közjegyző működik. A közjegyzőség tapasztalatai szerint a jogügyleteknél a lakosság nagyobb része még ma is ügyvédi segítséget vesz igénybe. Kevesen tudják, hogy a közjegyzőnek is van hatásköre szerződéseket készíteni, e célból a nagyobb biztonságra törekvő ügyfelek keresik meg. Továbbá akkor fordulnak az állampolgárok közjegyzőhöz, ha az ügyérték szerint felszámítható közjegyzői díj olyan kedvezően alacsony, amelyhez hasonló árért az ügyet – a törvény által közreműködésre nem kötelezett – ügyvéd nem vállalja.
A közjegyzőt a szolgáltatásaiért rendeletben megállapított díj illeti meg, amelynek három része van: a munkadíj, az annak 40 százalékát kitevő költségátalány és a készkiadások. Amennyiben a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke, az ügyérték megállapítható, a munkadíjat – főszabályként – ennek alapján kell kiszámítani. Ehhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, lebonyolításhoz, utazáshoz szükséges időt is, ha a tevékenységet a közjegyzői hivatali helyiségen kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni. A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj minden megkezdett óráért 1500 forint. Amennyiben az ügyérték nem állapítható meg, a munkadíjat a szolgáltatásra fordított idő alapján számítják ki. A hiteles kiadmányok és másolatok fix díjazásúak. Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének munkadíja oldalanként 300 forint. A névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként ezer forint jár. A közjegyző a készkiadásait (utazás, szállás, étkezés, postaköltség, leírási díj) költségként akkor számíthatja fel, ha az adott ügyben merültek fel. A hagyatéki és más nem peres eljárás lefolytatásáért a munkadíj az ügyérték szerinti összeg fele, illetve ha az nem állapítható meg, kétezer forint.
Molnár Annamária