A tervek szerint január 1-jén lép életbe az új vasúti törvény, amelynek tervezetét a kormány benyújtotta a parlamentnek – mondta Horváth Zsolt, a közlekedési tárca helyettes államtitkára egy keddi sajtóbeszélgetésen. Túl azon, hogy az új jogszabályba beépülnek az európai uniós előírások, egyúttal megteremtődnek az új szereplők piacra lépésének jogi feltételei is. A vasúti törvényben új elemként jelenik meg a térségi, elővárosi vasút fogalma, s a jogszabály egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy például az önkormányzatok is beszálljanak a vasúti infrastruktúra üzemeltetésébe, fejlesztésébe, vagyis akár vasúthálózati elemeket is építhetnek.
Antal Dániel miniszteri biztos elmondta, hogy január elsejével létrejön az a vasúti hivatal, amely egyebek között felelős lesz a működési engedélyek kiadásáért, szabályozó szervezeti funkciókat is betölt, s részt vesz a piaci jogviták rendezésében is, illetve ellenőrzi a MÁV szervezeteinek számviteli szétválását. Heinczinger István, a MÁV Rt. általános vezérigazgató-helyettese szerint már korábban meg kellett volna születnie a jogszabálynak. A jövőben nem lesz könnyű helyzetben a MÁV, hiszen 30 éves eszközállományával nehezen tudja felvenni a versenyt a nyugat-európai konkurensekkel, amelyek éppen most készülnek a keleti piacokon való megjelenésre. Ahhoz, hogy a MÁV némileg javítson versenyhelyzetén, elkerülhetetlen a cég szervezetének átalakítása, mégpedig úgy, hogy egyértelműen elkülönüljön a közszolgálati és versenyszférában is folytatható tevékenység – tette hozzá Heinczinger.
