Az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szabályozta a versenyfelügyeleti bírság kiszámításának módszerét, beváltotta a hozzá fűzött reményeket – mondta a NAPI Gazdaságnak Hargita Árpád, a Versenytanács vizsgáló főtanácsosa. Az azóta kialakult bírságolási politika elrettentő hatásáról nehéz még beszélni, mert csak évek múlva tudja a hivatal megvizsgálni, hogy a jogsértést megállapító határozatok után mennyiben változott az eljárás alá vontak piaci magatartása – mondta a főtanácsos. Jó jel, hogy 2004–2005-re vonatkozóan eddig nem került a GVH látókörébe versenykorlátozó magatartásra utaló jel olyan szektorban, ahol komolyabb bírságokat szabtak ki korábban. Ez akár arra is utalhat, hogy a vállalkozások felhagytak a jogsértéssel a rájuk kiszabott bírságok miatt, jelentheti azonban azt is, hogy jóval óvatosabbá váltak a jogsértés során.
A bírságok összege is emelkedett a közlemény hatására, mivel a kartelleknél a jogsértéssel érintett pályázatok ellenértéke is nőtt. A főtanácsos szerint a versenyjogi szabályozás egyre ismertebb a vállalkozások körében, amelyek a piaci magatartásuk kialakítása során mindinkább figyelembe veszik a törvény rendelkezéseit, és egyre óvatosabbak.
Az óvatosságot jelzi, hogy idén az első nyolc hónapban 113 ügyből 36 esetben avatkozott be a versenyhivatal, a kivetett bírság pedig csupán 419 millió forintra rúgott. Majd ezt követte szeptemberben a két nagy építőipari kartellügy, ahol 8, illetve 13 céget sújtottak összesen mintegy kétmilliárd forintos büntetéssel.
A GVH Versenytanácsa bírságot azzal szemben szabhat ki, aki a versenytörvény rendelkezéseit megsérti. A bírság kiszabását elrendelő határozat felülvizsgálata a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel kérhető a bíróságtól. A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs; azt a Versenytanácsnál kell benyújtani, amely az ügy irataival együtt a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a Fővárosi Bíróságnak. A bíróság a Versenytanács határozatát megváltoztathatja.
Molnár Annamária