Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Értesüléseink szerint a költségvetési intézményeknek konkrét tervezési szempontokat határozott meg a kormány a jövő évi büdzsé összeállításához – a költségvetési tervekről ma közölnek részleteket. Így például előírták, hogy a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok támogatási főösszegének legalább 3 százalékát fejezeti tartalékként kell megtervezniük – derül ki a lapunk birtokába került, a tervezést megalapozó, szeptemberi keltezésű kormányzati tájékoztatóból.
Emellett az idei költségvetési törvény által előírt, az államháztartás egyensúlyát biztosító tartalékkal csökkentett összegek egy részét a jövő évi számítások bázisaként kellett figyelembe venni: vagyis alacsonyabb idei kiadási számok szerint kell kalkulálni a jövő évi kereteket. A takarékosságot még inkább elvárja a kormány a háttérintézményektől: az igazgatási és háttérintézményi kiadásoknak általában 10 százalékkal kell csökkenniük, mégpedig az államháztartási tartalékkal korrigált, valamint a szerkezeti változásokkal módosított előirányzathoz képest.
Nemcsak a kiadásoknál, hanem a bevételeknél is mindent el kell követniük a költségvetési szerveknek a hiány minimalizálása érdekében. Elvárják tőlük, hogy a díjazás ellenében nyújtott szolgáltatásoknál, továbbá a térítési díjaknál díjemeléssel kell biztosítani a költségek fedezését: egyes esetekben, mint például a hatósági eljárási, engedélyezési, ellenőrzési tevékenységeknél, a kiadások 100 százalékát kell saját bevételből fedezni. A tervezési körirat szerint különösen fontos és sürgető a nem kötelező állami feladatellátáshoz kapcsolódó tevékenységek esetén úgy meghatározni a bevételeket, hogy legalább a rezsijellegű költségeket is tartalmazó pótlólagos költségeket fedezzék. Ezzel párhuzamosan el kell érni, hogy szűküljön a térítésmentes szolgáltatások és ellátások, illetve szélesedjen a fizetésre kötelezettek köre.
A korábban bejelentettnél valamivel magasabb makromutatók szerint állt össze a 2006-os költségvetés. Eszerint a fogyasztói árszínvonal 2,1 százalékos változását vették figyelembe 2006-ra a tervezés során; pár hete még 2 százalékról számolt be Veres János pénzügyminiszter. Ennél nagyobb eltérést mutat a reálbér-emelkedés: a prognózisban 4,2 százalék szerepel, holott hivatalosan 3,5–4,0 százalékot kommunikált a pénzügyi tárca. A bruttó átlagkereset 5,4 százalékkal nőhet a tervezési körirat szerint, ezen belül a versenyszektorban 5,7 százalékot számoltak. A nettó átlagkeresetek 6,4 százalékkal növekedhetnek jövőre. A kormány eddig azt állította, hogy az alacsony inflációs környezet és az adóterhek csökkenése miatt 3,5–4,0 százalékos bruttó keresetnövekedés mellett is biztosítható a reálkeresetek tervezett mértékű emelkedése. Figyelemre méltó továbbá, hogy a tervek a munkanélküliség 0,1 százalékpontos emelkedésével számolnak jövőre. Egyedül a bruttó hazai termék (GDP) esetében mondható el, hogy a tervezési köriratban szereplő jövő évi 3,9 százalék (igaz, nem sokkal) elmarad a sokat hangoztatott 4 százaléktól. A jövő évre várt folyó áras GDP alapján az eredetileg tervezett 2,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány 674,8 milliárd forintnak felelt volna meg, de az élet, no meg a statisztika alaposan átírta a hiányszámokat: egyes források szerint a jövő évi pénzforgalmi deficit meghaladhatja az 1500 milliárd forintot, ami a GDP 6,5 százalékát tenné ki.
