Magyarországon a legtöbb vállalatnál már van lehetőség a távmunka alkalmazására. Az érintettek ismerik az előnyeit, és a legtöbb helyen már a hátrányaira is megoldást találtak, hiányosak azonban a távmunka bevezetésével kapcsolatos speciális ismeretek – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) felméréséből.
A megkérdezett cégek többsége számára a távmunka előnyei – motiváció, ügyviteli költségek csökkenése, gyorsabb reakcióidő, geográfiai lefedettség, időmegtakarítás – világosak, a hátrányok között pedig a megoldandó munkaszervezési és kommunikációs feladatok a legfontosabbak. A válaszadók 42 százaléka jelenleg is használ erőforrás-kihelyezést (outsourcing), bár annak legfőbb hátrányai is hasonló problémákat vetnek fel, mint a távmunkánál – ilyen a kontrollvesztés, a személytelen kapcsolat, a kommunikációs nehézség, a közösségi erő kevésbé hatékony érvényesülése.
A PwC távmunka-definíciója alapján – „a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához” – jelenleg e cégek 15 százaléka foglalkoztat távmunkást, további 7 százalékuk tervezi ezt és 53 százalék tartja lehetségesnek a közeljövőben a távmunka alkalmazását.
A vállalatvezetők elsősorban a munkaszervezési nehézséget (37 százalék) és az adatbiztonsággal kapcsolatos problémákat (16 százalék) említették főbb hátrányként, de ritkábban előfordult a közösségi erő mint motiváció csökkenése, a munkavállalók felügyeletének hiánya, a szabályozási bizonytalanságok és a távmunkahelyek kialakításával járó magas költségek említése. (Az eredmények szerint a válaszadók 7 százaléka nem ismeri eléggé, ezért nem bízik a távmunka alkalmazásában.)
A válaszadók 79 százaléka tud arról, hogy a munka törvénykönyve szabályozza a távmunkát, ám háromötödük nem ismeri a szabályozás tartalmát. Az ilyen típusú munkavégzéshez szükséges speciális ismeretek közül 70 százalék nem jártas az adatbiztonsági kérdésekben, 66 százalék a távmunka adóvonatkozásait, 44 százalék az infrastrukturális igényeit nem ismeri kellően, míg 54 százalékuknál a HR-vonatkozások hiányosak.
