Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Napjainkban a legtöbben túlértékelik a magyarországi autópálya-építések hatását és úgy vélik, hogy azok közvetlenül maguk után húzzák a gazdasági fejlődést. Többen olyan várakozással tekintenek az autópálya-beruházások elé, mint amelyek biztosan nem teljesülnek – véli Tóth Géza, a KSH kutatója az autópályákról írt tanulmányában. A magyarországi statisztikák szerint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése elsősorban megyei szinten érezteti hatását. Eközben a megyén belüli fejlettségi különbségek nőnek, a hátrányba kerülő területeken pedig az elérhetőség autópálya-építés helyett az alsóbbrendű úthálózat – és a csomópontok – fejlesztésével javítható.
A kutatás során az országot nyolc régióra osztották az autópálya eléréséhez szükséges idő alapján. Egyértelmű, hogy az autópálya-fejlesztésnek vannak gazdasági előnyei: feldolgozóipari vonatkozásban azok a kistérségek képesek kihasználni a sztráda nyújtotta lehetőségeket, ahonnan a pálya legfeljebb 15 perc alatt elérhető, míg a kereskedelemnél ez a határ tíz perc. Az autópályáktól 45 percen belül elérhető településeknél az egy főre jutó szja-befizetés az országos átlagnál gyorsabban növekszik.
Az építkezések nyomán a gazdasági fejlődés csak akkor képzelhető el, ha van minek fejlődnie – derül ki az elemzésből. Bár az autópálya nélkül is dinamikusan fejlődő térségeknek további lendületet ad a sztráda, a belső és külső perifériák a javuló elérhetőség ellenére is kiüresedhetnek, onnan a helyi centrumok erőforrásokat szívhatnak el. Emiatt különösen fontos a megfelelő nyomvonalak megválasztása. Az M0-s mentén letelepült cégek döntő része könnyen mobilizálható, minimális alaptőkével rendelkező kft., amelyek elsősorban kis- és nagykereskedelmi raktározással foglalkoznak. E cégek többsége az odatelepülésről a közlekedési infrastruktúra kiépülése után kettő–négy évvel döntött, és további egy–három év múlva kezdte meg ottani működését. A vállalkozások többsége külföldi tulajdonban van, és nem tervez hosszú távra. Különösen tanulságos lehet, hogy a befektetésről döntő vezetők nem kizárólag racionális érvek figyelembevételével határoztak a letelepedésről.
