Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk értesülése szerint ma bejelentik, hogy 2007-től 10 százalékos adó terheli a kamatból és az árfolyamból származó nyereségeket. A NAPI Gazdaság korábban megírta, hogy bár az adócsomagban nem szerepelt, de ősszel bemegy a parlament elé a kamat- és árfolyamnyereség-adóról szóló javaslat is (tehát nem csupán az árfolyamnyereség-adót vezetnék be).
Úgy tudjuk, hogy lényegében a nyáron beharangozottaknak megfelelő javaslattal áll elő a kormány, amiről ma Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter számol be Szalay-Berzevicy Attila tőzsdeelnökkel közös sajtótájékoztatóján. Az adót 2007-től vezetik be, mértéke 10 százalék lesz. A kamatadót meghatározott, értesüléseink szerint 100 ezer forint alatti kamatjövedelem után állapítanák meg.
Korábban 80–150 ezer forint jövedelemsávban tervezték meghatározni a limitet. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kamatkondíciók mellett 1,66–1,8 millió forint betétállomány után már biztosan fizetni kellene a kamatadót. Az viszont nem változik az eredeti koncepcióhoz képest, hogy az árfolyamnyereség adóalapjának kiszámításakor figyelembe lehet majd venni a veszteségeket is.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a korábbi terveknek megfelelően 2010-ben 18 százalékra emelkedik-e a kamat- és árfolyamnyereség-adó, aminek a mértéke az évtized végére megegyezne a külön adózó jövedelmek adóterhével. Kérdés, mi lesz a tőzsdeelnök azon óhajával, hogy a befektetési alapok és a nyugdíjpénztárak nyereségét ne adóztassák meg. Azon kívánsága, hogy az adó mértéke 5 százalékról induljon, és fokozatosan emelkedjen 10 százalékra, jelen állás szerint nem valósul meg. Nem tűnik viszont biztosítottnak a kamat- és árfolyamnyereség-adó parlamenti támogatottsága, miután várhatóan egyedül a szocialista frakció szavazna a bevezetése mellett. Az SZDSZ és a Fidesz már jelezte, hogy nem támogatnák az előterjesztést, vagyis vélhetően módosító indítványokat nyújtanak be kigolyózására (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 14., 1–2. oldal).
