Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tóth László Levente
Magyarországon az utóbbi napokban kezdett virágozni a parlagfű, amit az allergiára hajlamosak erősen éreznek is. Annak ellenére, hogy az idén változott a gyomnövénnyel kapcsolatos jogszabályi háttér, a vele való harcban egyelőre a gyomnövény a győztes. Az ország területének 80 százalékán található meg a parlagfű, amelynek magja 30 évig csíraképes – tudtuk meg Horváth Gábortól, az agrártárca főosztályvezető-helyettesétől. A parlagfű elleni védekezés az agrártárca részéről jelenleg – az egyszázalékos adófelajánlásokból összejött félmilliárd forintból – két részben folyik: a földhivatalok távérzékeléses előrejelzései, valamint határszemlék alapján a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (NTSZ) állomásai végzik a kényszerirtást – legalábbis külterületen, mert belterületen a jegyző az illetékes.
Szeptember elsejéig összesen 155,2 millió forint bírságot szabtak ki 4473 ügy, illetve 6891 hektár kapcsán, mindebből egyelőre 17,7 millió forint folyt be – mondta lapunknak Bagyinka Tamás, az NTSZ hatósági igazgatója. A védekezés költsége emellett 57,1 millió forint volt, jórészt nem művelt területen.
Az adott esetben nemcsak mezőgazdasági területekre, hanem más jellegű, például ipari ingatlanokra is kiterjedő kényszerirtásra kevésbé lenne szükség, ha a cégek és a gazdák éltek volna a lehetőséggel és maguk is jobban irtották volna a gyomot vagy kaszálnak, amire június 30-áig volt lehetőségük. Amennyiben ezt nem tették meg, a hatósági védekezés költségét, plusz a növényvédelmi bírságot a földhasználónak, tulajdonosnak kell megfizetnie, illetve az adók módjára behajtható (NAPI Gazdaság, 2005. június 8., 4. oldal).
Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő feltételrendszerben is szerepel a terület gyommentes, illetve megfelelő kultúrállapotban való tartása, s az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra pályázók esetében is komoly hátrányt jelent egy lefolytatott hatósági védekezés. Az a földhasználó tehát, akinek a területén hatósági kényszervédekezést rendeltek el, lemondhat az EU forrásból finanszírozott egységes területalapú támogatásról, s az ehhez kapcsolódó, nemzeti hatáskörben adható kiegészítő támogatásról is. A támogatásoktól való elesés és a növényvédelemről szóló törvény szerint kiszabható 20 ezertől 2 millió forintig terjedő növényvédelmi bírság, valamint a védekezés szakértők szerint hektáronként több, mint tízezer forintos költsége együttesen már komoly bevételkiesést okozhatnak a mezőgazdasági termelőknek.
Az idén a parlagfű megjelenését elősegítette, hogy a kalászos gabonák betakarítását követően bőséges volt a csapadék. A tarlóhántás, tarlóápolási munkák elmaradása esetén ezeken a területeken parlagfűtáblák alakulhattak ki.
