Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gördülő költségvetés és a védelmi tervezőrendszer idei elindítása miatt a Honvédelmi Minisztérium (HM) a védelmi fejlesztések kialakításánál nem lát költségvetési kockázatot – mondta Fapál László, a tárca közigazgatási államtitkára. Az államtitkár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére reagálva elmondta: az ÁSZ tavaly decemberig bezárólag vizsgálódott, s azóta vezették be az említett új megoldásokat. A NATO-ban régóta használt gördülő költségvetés lehetővé teszi a NATO-kötelezettségvállalások teljesítését; legutóbb néhány programot (a tavalyinál 17 százalékkal kisebb költségvetés miatt) el kellett halasztani, de többletforrások esetén éppen ennek segítségével fel is lehet gyorsítani a fejlesztéseket – véli Fapál.
Bocskai István HM-szóvivő szerint a tárca nem látja annak a kockázatát, hogy ne teljesíthetné a nemzeti vagy a NATO-feladatokat, s úgy véli, hogy az újfajta költségvetés és védelmi tervezés biztosítja, hogy a honvédség működőképes, sőt jól működő haderő legyen.
A HM pótlólagos belső forrásokkal is rendelkezik, ezek közül az egyik a honvédségnél és a tárcánál a létszámleépítés. Fapál példaként említette, hogy ezer fő elküldése évente négymilliárd, tíz év alatt nominálisan negyvenmilliárd forint megtakarítást hozhat. Ám ez belső ellenállásba ütközhet. Leépítés és szervezeti összevonás ősztől a nemrég átvilágított HM-tulajdonú közhasznú társaságoknál is várható, a támogatásukat is visszaveszik jövőre, az olcsóbb működés érdekében. Pótlólagos – a költségvetésbe be nem tervezett – bevételt jelenthet a fölöslegessé vált HM-ingatlanok eladása, amelynek bevételét ugyancsak ingatlanokkal kapcsolatos célokra használhatják, ám emiatt a tárca ingatlankiadásainak ugyanakkora részét átcsoportosíthatják más feladatok finanszírozására. De ugyanígy pénzt hozhat a HM-cégek tervezett eladása, ám ezt megelőzően a rt.-k katonai kapacitásfenntartási kötelezettségeit is újragondolják.
A minisztériumban a logisztikai és beszerzési rendszer átszervezését tervezik. Az államtitkár lapunknak kifejtette: a decentralizáció híve, így a jövőben szétválasztaná a felszereléseket, illetve készleteket igénylő, a beszerzést végrehajtó és a minőség-ellenőrző szervezetet. A logisztikai-beszerzési tevékenység reformjával kapcsolatos előterjesztését szeptemberben teszi meg. Az ÁSZ szerint a máig hiányzó tételek egyike a katonai stratégia, amelyet azonban a kormánynak kell elfogadnia, ez Fapál szerint ősszel várható.
