Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországnak jelenleg két Pille nevű sugárzásmérője van fenn a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station – ISS), egy az amerikai és egy az orosz csapatnál – kezdte a magyar űrtevékenység bemutatását Both Előd, a Magyar Űrkutatási Hivatal igazgatója. Több magyar műszer található az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű üstököskutató szondáján, valamint annak Philae elnevezésű leszállóegységén is. A magyar űrkutatók jegyet váltottak már a bolygókutató Venus Expressre is, emellett az ország részt vesz a Foton nevű orosz–ESA vállalkozásban. Bár 1992 óta prioritást élvez az európai űrszervezettel való együttműködés, az ESA semmiképp sem egyirányú utca Magyarországnak – véli Both. Fontos a NASA-, illetve az orosz kapcsolat is, s lehetőségek rejlenének az indiai űrprogrammal való együttműködésben is, ott ugyanis az alkalmazások kerülnek előtérbe, szemben a kínai programmal, ahol az űrhajósutak és az űrállomás létesítése állnak középpontban. A legfőbb cél, az ESA-taggá válás részlegesen már 2003-ban megvalósult; a teljes jogú tagság még odébb van, ám már látható az út, amelyen a hazai ipari cégek bekapcsolódhatnak az európai űriparba, akár nagy nemzetközi konglomerátumok beszállítóiként.
Magyarország az idei évben 1,1 millió euró tagdíjat fizet be az ESA kasszájába; az ügynökség PECS (Plan for European Cooperative States – Európai Együttműködő Államok Terve) programjában való részvétel a hazai űripar fejlődését is támogatja. A befizetés 90 százaléka ugyanis visszaszerezhető olyan ESA-pályázatok útján, amelyek segítik a magyarországi kutatóhelyek és cégek együttműködését az európai űrszervezettel és a nagy európai űripari vállalatokkal. Eddig 25 szerződés született: ezeknek köszönhetően gyorsabban áramlik vissza a pénz, mint ahogyan Magyarország teljesíti a befizetéseit. (Az eddigi szerződések értéke 2,72 millió euró, míg a befizetés csupán 2,18 millió euró volt, vagyis 25 százalékkal magasabb a szerződésekkel lekötött összeg.) Both a napokban kapott ígéretet arra, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a jövő évben megpróbálja emelni Magyarország PECS-befizetéseit.
A hazai űrkutatás másik forrását az IHM úgynevezett témapályázatai biztosítják, amelyekre 2005-ben 175 millió forintot biztosít a tárca, s ígéret van további 45 millióra (ezzel ez a tétel nominálisan megegyezne a 2004-es kerettel). A kutatóhelyek támogatására néhány tízmillió jut, így a teljes magyar űrtevékenység alig félmilliárd forintból működik.
