– Hogy érzi magát az új helyen? Elődje, Terták Ádám kidolgozott egy szervezetátalakítási koncepciót, ez hogy áll?
– Nyolc héttel ezelőtt kerültem az ITDH élére, az eltelt idő alatt áttekintettem az elődöm által készített átalakítási tervezetet, egyes döntések meghozatalakor támaszkodtunk erre is, és június elsejével felállt az új, hatékonyabb működésre képes szervezet.
– Mennyiben változtatott elődje koncepcióján?
– A tervezet sokban megfelel a korábbi elképzeléseknek, de némi hangsúlyeltolódás történt. A társaság valamennyi szintje érintett a változásokban. Röviden: a szervezet keretein belül működik egy részleg, amely a befektetésösztönzéssel foglalkozik, egy másik kereskedelemfejlesztéssel, és van egy harmadik terület, a felsorolt tevékenységeket támogató, úgynevezett hálózati igazgatóság. Mostantól a befektetésösztönzési igazgatóság felelős minden egyes befektetési témáért méretétől, ágazati jellegétől, földrajzi helyétől függetlenül.
– Milyen feladat hárul az irodahálózatra?
– Egy amerikai befektető például az ITD Hungary USA-ban működtetett irodáján keresztül veszi fel a kapcsolatot a befektetésösztönzési igazgatósággal. A projektek megvalósítása során a munka egy része áthárul a hálózati igazgatóságra, amely felügyeli az irodahálózatot. Ugyanez a helyzet a kereskedelemfejlesztés esetében is, igaz, az átalakítással ezt a divíziót bővítettük bizonyos feladatokkal: ide integráltunk beszállítói és kiemelt ágazati programokat, illetve ez az üzletág foglalkozik a tőkekivitellel is. Így jött létre az üzletfejlesztési igazgatóság. A átalakítás alapvető célja, hogy a letisztázott felelősségkörhöz kapcsolódó anyagi eszközöket és emberi erőforrást az adott üzletág megkaphassa. A szakosodással professzionálisabb működést valósítunk meg. Ezzel szeretnénk utolérni, de inkább megelőzni a régió országainak hasonló tevékenységet folytató ügynökségeit.
– Mi a helyzet a külföldi irodahálózat racionalizálásával?
– A szinergiahatások kihasználásával folyik a munka. Ha valaki külföldön a magyar államot gazdasági szempontból képviseli, tartozzon szervezetileg bárhová, az a dolga, hogy befektetőt hozzon Magyarországnak. Az államnak pedig az a dolga, hogy ezt a szervezetet a lehető leghatékonyabban működtesse, vagyis a feladathoz megtalálja a megfelelő formát. A két hálózat tevékenységei az integráció során nem sérülnek, de bizonyos fogyókúrára a hatékonyság érdekében nyilván szükség lesz. Minden további irodanyitás, illetve -zárás a két hálózat integrációjának függvénye, azaz ennek alapján lehet majd eldönteni, hogy az összevont hálózat milyen módon, melyik helyen, milyen feladatokkal legyen jelen.
– Eddig történt-e változás?
– Ahol túlzott erőforrásokkal voltunk jelen, ott már csökkentettük a létszámot. Május során 14 főt bocsátottunk el, úgy, hogy egyetlen irodára sem került lakat. Van iroda, ahol a korábbi hat helyett négy fő dolgozik. Ők már a szervezetátalakítás nyomán kialakított új stratégia alapján tevékenykednek.
– Körülbelül mennyi időt vesz igénybe a teljes átalakítás?
– Várhatóan két hónap alatt végrehajtjuk a programot.
– Lesz pénz a tervezett intézkedések finanszírozására? Terták és a gazdasági tárca illetékes vezetői közötti nézetkülönbségek miatt sokáig rendezetlen volt a helyzet, megkapta a pénzt a cég?
– A pénzt megkaptuk, lesz miből élni, bár e tekintetben is változásokat kellett végrehajtani. Az éves tervhez képest húszszázalékos kiadáscsökkentést kell véghezvinni. Erre a költségvetési szervekre kirótt 10 százalékos megtakarítási előírás, illetve az évközben extraként kapott, eddig a Külügyminisztériumhoz tartozó feladatok – például az egyedi pályázatok koordinálása – átvétele miatt volt szükség. Ehhez többletforrást nem kaptunk, így a finanszírozást házon belüli átcsoportosítással kellett megoldani.
– A finanszírozási anomáliák miatt az egyedi pályázati rendszer nyújtotta forrásokra sem jelentkezhettek a cégek. Mostanra tehát ez megoldódott?
– Igen, rendelkezésre áll a keret, így a megfelelő pályázatokra tudunk támogatást nyújtani, üzemszerűen működünk.
– Az új stratégia szerint mely szektorok élveznek prioritást?
– Az információtechnológia, a telekommunikáció és a gépjárműipar mindenképpen. Emellett a most még nem túl jelentős nagyságú, de jelentős potenciált hordozó, komoly hozzáadott értéket igénylő biotechnológia. Nem kerüli el a figyelmünket az elektronika sem, ezen belül főként az orvostechnológiára koncentrálunk. Magyarország kedvező földrajzi adottságai jó lehetőségeket adnak a logisztikai szektorban való komolyabb pozíciók szerzésére, illetve egyre több cég telepíti ide szolgáltatóközpontját.
– Nem fél attól, hogy önnek is nézetkülönbségei lesznek a gazdasági tárcával?
– Engem a GKM vezetése egy fejvadász cégen keresztül kért fel erre a feladatra. Korábban 15 éven keresztül az üzleti szférában dolgoztam, számos cégnél, és mindegyiknek volt tulajdonosa, akivel, akikkel együtt kellett tudni dolgozni. Ezt a megbízatást is business-feladatnak tekintem, igyekszem megoldani a konfliktusokat, bár eddig nem volt példa ilyenre. A jelek szerint jól tudunk együttműködni.
– Egyelőre még átmeneti időszakra kapott megbízást, amíg a vezérigazgatói pályázat le nem zárul. Ezen elindult?
– Hosszú távra tervezek, célom, hogy az ITDH hatékony, a magánszféra kihívásai alapján működő cégként működjön, ezért természetesen beadtam a pályázatomat. A magánszférában elfogadott módon kerültem ide, s remélem, hogy az államigazgatásban megfelelő procedúra nyomán meghosszabbítják a mandátumomat.
– Nem fél az államigazgatási szervként való működésből adódó akadályoktól?
– A hosszú távú együttműködés csak úgy képzelhető el, ha valamelyest az üzleti szféra szabályaihoz idomítjuk a szervezet működését. Magyarországon a magánszféra nemzetközi színvonalú, míg az államigazgatás jóval elmarad attól, ezért változtatásra van szükség.
