Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új közösségei politika a felszíni és felszín alatti vizek szélesebb körű védelmét és környezetvédelmi szempontok gazdasági hasznosítását tűzte ki célul.
Ez év március közepére kellett elkészíteniük a magyar szakhatóságoknak az EU-vízkeretirányelv (EU-VKI) kapcsán a hazai vizek állapotáról és az ehhez kapcsolódó gazdasági hasznosíthatóságról szóló elemzést. A jelentés kitér a víz nemzetgazdasági jelentőségére a mezőgazdaság, az ivóvízellátás, a csatornázás és az ipar terén és megfogalmazza a 2015-ig elérendő vízminőségi állapotot – mondta lapunknak Holló Gyula, a környezetvédelmi tárca vízgyűjtő-gazdálkodási főosztályának vezetője, az EU-VKI magyarországi felelőse.
Az vizek védelmével kapcsolatos szabályozás folyamata a EU-ban már a hetvenes években megkezdődött. Ebben az időszakban elsősorban az emissziós szabályozásokra került sor, ez nem igényelt jelentős jogszabály-egyeztetést a tagállamok között. Mivel ezek a lépések nem vezettek jelentős eredményekhez, a kilencvenes években megindult az integrált szennyezés megelőzésére, a nagy kibocsátókra vonatkozó szabályozás, melynek keretében 1998-ban jelent meg az egységes vízpolitikai irányelv. Ennek célkitűzése volt, hogy a már meglévő és készülő jogszabályokat egységesen rendezzék, és megfogalmazzák a közös környezeti célkitűzéseket. Az addigi uniós gyakorlattól eltérően új szemlélet jelent meg, ugyanis a vizeket már mint élettereket kezelik, ahol a kémiai mellett a jó biológiai állapot elérését is célként fogalmazták meg. A jogharmonizációs lépések 2003-ra fejeződtek be, Magyarország – a csatlakozás miatt – ezt egy évvel később, 2004 decemberére teljesítette, s a program koordinálását a környezetvédelmi tárca végzi.
A tagországoknak 2006 márciusáig ki kell alakítaniuk vízminőségi monitoring-rendszerüket. Hazánkban ez már jórészt megvan, de a bővítés során lehetővé kell tenni a biológiai kép, vagyis az élőlénycsoportok meghatározására alkalmas rendszer létrehozását. Egy évvel később, vagyis 2007 tavaszán kell leadni a monitoring-rendszerről készült jelentést. Az első vízgyűjtő-gazdálkodási terv bemutatására 2009 decemberében kerül sor. A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy a tagállamok milyen intézkedéseket hoztak a kitűzött vízminőség elérése érdekében. Lehet például olyan víztest, ahol nem érhető el a jó állapot, ugyanis olyan emberi tevékenység érinti, ami hosszú távon nem helyettesíthető. Ezek a víztestek az erősen módosított kategóriába kerülnek. A vízkeretirányelvhez szükséges környezetvédelmi és vízgazdálkodási törvénymódosítás már megtörtént a felszíni és a felszín alatti vizek védelméről, valamint a vízgyűjtőterületek gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet keretében. A programhoz szükséges források egyrészt a minisztérium saját keretéből származnak, másrészt az erre elkülönített célelőirányzatból. Erre idén 550 millió forintot különítettek el.
