Az Európai Bíróság döntése alapján a „tokaji” borelnevezést csak Magyarország jogosult használni. Az ítélet szerint jogszerűen tiltották meg olasz szőlősgazdáknak a Tocai Friulano vagy a Tocai Italico elnevezést. Ez körülbelül 1600 hektáron 300 szőlősgazda által termelt évi 100 ezer hektoliter bort érint. (A több mint 5000 hektáron gazdálkodó tokaj-hegyaljai borászok évente mintegy 240 ezer hektoliter minőségi bort forgalmaznak, amiből 80-90 ezer hektolitert exportálnak.) Az ügyet az olaszok vitték az uniós fórum elé, nem értve egyet a Európai Közösséggel 1993-ban kötött magyar bormegállapodás azon részével, hogy 2007. március 31-étől az olasz termelők nem használhatják a Tocai nevet. A bíróság szerint mivel Tokaj egy földrajzi hely, az ottani bornak jár az eredetvédelem, a Tocai viszont egy szőlőfajta, amelynek nem.
Magyarországnak az EU-ban nem csak az olaszokkal kellett szembeszállnia a tokaji név kapcsán érdekei védelmében, hanem a szlovákokkal és a franciákkal is. Ugyanakkor Ausztráliában is készítenek és forgalmaznak Tokay névvel nedűt, sőt egyes információk szerint a szerbek, ukránok és az amerikaiak is védetnék „tokaji” boruk nevét.
Magyarországnak a legolcsóbb bormarketingje az lenne, ha a tokajival kapcsolatos névvitában mindenkit beperelne a földön, minden országban – véli ennek kapcsán Kovács Tibor borász, a szekszárdi Szent Gaál Pincészet tulajdonosa. Szerinte a per következtében egyre jobban megismernék a tokaji nevet. Úgyis nyerni fogunk, az ügyvédi díjat pedig megtérítik – érvelt. Az uniós döntés más szakértők szerint is „bebiztosítja” a magyar pereket a tokaji nevet jogosulatlanul használók ellen.
Kovács szerint az EU-ba való belépés felkészületlenül érte a magyar borágazatot, a borexport megállíthatatlanul csökken. Ma a világban – kis túlzással – senki nem akar 2 eurónál többet fizetni a magyar borért – hívta fel a figyelmet Kovács Tibor. Miközben Amszterdamban ma egy liter chilei cabernet 25 eurócent, ki akarna egy egri cabernet-ért 2,5 eurót fizetni? – tette fel a kérdést. Utalt arra is, hogy a tavaly fokozódó ágazati bizonytalansághoz a relatíve nagy termés mellett hozzájárult a felvásárlási árak csökkenése, a nagy felvásárlók ugyanis lejjebb vitték az árakat. Ennek következtében a szekszárdi borvidéken 120 hektár szőlőt vágtak ki, a borvidék területének 5 százalékát. A bizonytalansághoz hozzájárult, hogy Magyarország uniós csatlakozásával a kiskereskedelmi láncok sokféle külföldi bort kezdtek árusítani, miközben csökkentették a magyar borkínálatot.
Tóth Levente László