– Milyen változtatások lesznek a szervezetnél?
– Kinevezésemkor azt a feladatot kaptam, hogy június 30-ig tekintsem át a szervezet működését és tegyek javaslatot a modernizálására. A szervezetnek két szakmai feladata van: a munkabiztonsági és a munkaügyi ellenőrzés. Egyiket sem tudom a másik rovására elképzelni. Ahol van feketemunka, ott általában nagyobb kockázat, veszély mellett végzik a dolgozók a munkát, nem lehet tehát külön kezelni őket. A másik feladatom a munkaügyi ellenőrzés jelenlegi szabályozásának módosítása. A törvénynél koncepcionális változtatásra van szükség, ugyanis számos tapasztalat gyűlt össze az 1996-os bevezetés és a módosítások óta, amelyek szükségessé teszik a szélesebb körű felülvizsgálatot. Feladatunk még a feketemunka ellenőrzését hatékonyabbá tenni.
– Milyen módosításokat tervez?
– Először is fel kell mérni, hogy az eddig alkalmazott módszerek, szankciók hatékonyak-e, megfelelő visszatartó erőt jelentenek-e. Jelenleg az átlagos bírság értéke 100–300 ezer forint körül van, de ezt a cégek akár már bele is építhették a költségvetésükbe. Az első alkalommal, egy jogsértés esetén kétmillió forint a maximális büntetés, a második alkalommal vagy több jogsértés esetén pedig hatmillió. Ez azt is jelenti, hogy például amikor egy munkáltató 25 főt foglalkoztat feketén, azt – egy jogsértés lévén – maximum kétmillió forintra büntethetjük, míg egy másik munkáltatót több, kevésbé súlyos jogsértés miatt, szintén 25 főnél, legfeljebb hatmillió forintra. A bírságösszeg ilyen felosztása nem jó, más bírságolási technikát kell alkalmazni.
A jogsértés hatását súlyozottan figyelembe kellene venni. Jelenleg a törvény nem tesz különbséget a jogsértések között. A feketemunkának nagyobb a társadalmi veszélye, mint annak, hogy a munkáltató például írásba foglalta a munkaszerződést, de az hiányos. A feketemunka a munkavállaló garanciális jogait érinti, sérti az élet- és munkakörülményeit. Ilyen esetekben a szankciónak nagyobbnak kell lennie, mint akkor, ha például a munkavégzés helye kimarad a munkaszerződésből. Kisebb jogsértések esetén meg kell adni a bizalmat a munkaadónak, azaz fel kell tárni a jogsértést, de nem feltétlenül fogunk anyagilag szankcionálni.
– Mi a feketemunka az OMMF szerint?
– Amikor a munkavállaló és a munkáltató megegyezik, munkaszerződést kell kötniük írásban, majd a dolgozót be kell jelenteni az EMMÁ-ba – nos ha ez megtörténik, akkor fehér- vagy maximum szürkemunkáról beszélhetünk, ha nem, akkor feketéről. A jogsértések 40-50 százaléka ehhez kötődik jelenleg, a bejelentés vagy nem történik, meg vagy csak késve.
– Sok a kiskapu jelenleg?
– A törvények jelenleg nem teszik lehetővé, hogy a helyszínen megtaláljuk a felelőst. A munkavállaló sok esetben nem tudja, vagy egyszerűen csak nem mondja meg, hogy ki foglalkoztatja. Csak a fővárosi szervezetünk 200 munkáltatót adott át a főügyészségnek, amelyeket nem lehetett megtalálni. Sok esetben olyan gazdasági társaságokat jelölnek meg alvállalkozóként, melyek ugyan bejegyzettek Magyarországon, de nincs olyan személy, aki képviselné a társaságot. Ebben az esetben mindaddig, míg ki nem derül, hogy ki volt a munkáltató, a fővállalkozót kellene felelőssé tenni.
– Hogyan lehet hatékonyabbá tenni az ellenőrzéseket?
– A felügyelők kiszállásának kiszámíthatatlannak kell lennie – nem csak hivatali időben kell ellenőrizni. Szükség van arra, hogy a felügyelő könnyen el tudjon jutni a helyszínre – lehetőleg ne tömegközlekedéssel –, vagy hogy az adatbázisokhoz az ellenőrzés helyszínén is hozzájusson, legyen eszköze, mellyel internetes kapcsolatot létesíthet, hogy már a helyszínen kiderüljön, rendben vannak-e a bejelentések.
Az országban összesen 170 munkaügyi felügyelő működik, a munkáltatók 3 százalékát vagyunk képesek ellenőrizni egy évben, az uniós államokban ez 8-10 százalék. Legalább 100 fővel kellene bővülnie a létszámnak ebben az évben, majd folyamatosan tovább.
– Van-e érdekeltségi rendszer az OMMF-nél?
– Nincs, nem is lenne célszerű. A munkaügyi bírságok 40 százaléka a szervezetnél marad, ami személyi kiadásokra nem használható fel; de nem csak ebből tartjuk fenn magunkat, részesedünk a Munkaerőpiaci Alapból és a költségvetésből is.
– Mi a tapasztalat, befizetik a cégek a büntetéseket?
– A munkáltatónak joga van megfellebbezni a döntést, első fokon a megyei felügyelőségnél, másodfokon az országos szervezetnél, majd a bíróságon is folytatódhat az eljárás – erre azonban ritkán kerül sor. A jogerős határozatok 70-80 százalékát befizetik a munkáltatók. A többiek, mivel az APEH hajtja be, és többhetes, esetleg több hónapos eljárásról van szó, ez idő alatt megszűnnek.
– Kommandókra lehet-e számítani, terveznek-e összefogni az APEH-hel, a VPOP-val az ellenőrzéseknél?
– Igen, az a tapasztalatom, hogy ha egy gazdasági társaságnál a munkaügyi szabályokat nem tartják be, akkor ott nagy valószínűséggel más téren is baj van: az adózási fegyelemmel, a külföldi állampolgárok jogszerű foglalkoztatásával, ha a kereskedelemről van szó, akkor esetleg a hamis márkajelzéssel is. Szükség van a közös fellépésre is, mert így lesz az ellenőrzéseknek visszatartó ereje. Jelenleg is kötelességünk értesíteni jogsértések esetén a társhatóságokat.
– Mikor lépnek életbe az OMMF-nek nagyobb hatáskört biztosító jogszabályok?
– A harmadik negyedév végén, a negyedik elején. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok most is biztosítják a következetes ellenőrzés feltételeit.
Bodolóczki Linda