Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Részletes szakmai koncepciót és szövegszerű törvénymódosítási javaslatot dolgozott ki a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) az ágazat hazai szabályozásáról – jelentette be Tzvetkov Julián az MKME elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A szakmai szervezet májusban nyújtja be a törvénymódosítási javaslatát a Pénzügyminisztériumnak, s azt a nyár folyamán tárgyalhatja a kormány. Az MKME javaslata szerint a kockázati és magántőke iparág közvetlen törvényi szabályozásánál hatékonyabb megoldást jelenthet, ha az új szabályokat a tőkepiaci törvénybe (tpt.) illesztenék be (NAPI Gazdaság, 2005. május 3., 1–4. oldal), vagyis oda kerülne vissza, ahonnan indult. A tervezet ősszel kerülhet a parlament elé, a tpt-módosítási csomag részeként, amely a tervek szerint november 1-jétől lépne hatályba.
Az MKME javaslata szerint a kockázati tőkealapot speciális zárt körben kibocsátott, zárt végű alapként kell majd meghatározni, ami közelítene a fejlett, nyugaton alkalmazott modellhez, egyben elkerülhető, hogy a kockázati tőkealap-kezelés a befektetési alapkezelés részévé váljon. A kockázati tőkéről rendelkező, jelenleg hatályos, hét éve alkotott törvényt – amely Tzvetkov szerint életképtelen szabályaival gátja a befektetéseknek – hatályon kívül helyeztetné a szakmai szervezet.
Míg a korábbi törvénymódosítási próbálkozások eddig rendre félbeszakadtak – így volt ez tavaly tavasszal is –, most lapunk információja szerint éppen a kormány mutatott hajlandóságot a változások „befogadására”, még tavaly év végén, a már teljesen új alapokra helyezett szabályozásról pedig idén januárban indultak meg az érdemi tárgyalások. Ebben a PSZÁF, a BÉT, egyéb szakmai szervezetek és a PM mellett a GM is részt vett. Az iparág fellendítésének szándékát jelzi az is, hogy a kormány az állami kockázati tőke egy alapba való összevonását, s sajtónyilatkozatok szerint a rendelkezésre bocsátott összeg akár 70 milliárd forint fölé növelését is tervezi.
A törvénymódosítás várható hatásairól Tzvetkov elmondta: ezzel lehetővé válna, hogy kifejezetten a hazai intézményi befektetők (bankok, biztosítók, pénztárak) is megjelenjenek ebben az ágazatban. Úgy vélte, hogy az intézményieknél jelenleg mintegy 2800 milliárd forint befektetett vagyon koncentrálódik s, ha ennek 1-2 százalékát bevonnák, az több tízmilliárd forintot jelentene. Az EU 4-5 százalékos átlagával számolva a befektetésre váró pénz akár százmilliárdos tétel is lehet. A hazai alapok befektetései a várakozások szerint a 2,5–5 millió eurós sávban valósulnának meg, ahol ráadásul jelenleg hiányoznak a kockázati tőketársaságok; kisebb összeget az állam, nagyobbat a külföldiek szoktak invesztálni. Tavaly az iparágban 108 millió euró (27 milliárd forint) befektetés valósult meg Magyarországon (2003-ban 117 millió, 2002-ben 127 millió euró).
