Kicsire sikeredtek az első „lépések”

A munkanélküli-ellátás helyett álláskeresési támogatásra van szükség, az állástalanság első három hónapjában több szolgáltatást kell nyújtani a munka világából kikerült embereknek, amelyhez több pénzt is kell biztosítani – jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnap a parlamentben. A miniszterelnök a száz lépés programjának első tervezett intézkedéseit ismertetve megjegyezte: a büntetőjogot is lehet használni a járulékfizetés elkerülőivel szemben. A kormányfő szerint kevesebb teherrel és kisebb adminisztrációval kell könnyíteni az agráriumban az idénymunka-vállalás feltételeit. A kormány fellépne az ellen a gyakorlat ellen is, hogy a teljesítménybérezésnél alkalmazott normák megfelelő beállításával lehessen a minimálbérnél kevesebbet fizetni a munkavállalóknak.
Gyurcsány korábban a szocialista frakció ülésén arról beszélt, hogy szeretné, ha a gyes, a gyed és más szociális ellátás mellett is szabadon lehetne munkát vállalni. A közmunka végzése a segélyezés feltétele lenne és átmenetileg a munkanélküli-segély idején is lehetne munkát vállalni. A segélyt ugyanakkor álláskeresési támogatássá alakítanák: kezdetben elérné az utolsó fizetés 60 százalékát, majd fokozatosan csökkenne, de egyidejűleg szolgáltatásként segítenék az álláskeresést. A kormány a büntető törvénykönyv olyan módosítását is javasolja, amely 2-től 5 évig büntetné a feketemunkásokat alkalmazó személyeket.
A Fidesz részéről Áder János frakcióvezető úgy vélte, hogy a kormány folyamatosan csak programokat gyárt, miközben nem tudja elérni a korábbi programok által kitűzött célokat. Így volt ez a nemzeti foglalkoztatási programmal is, melynek nem hogy nem sikerült több száz fővel növelnie a foglalkoztatottak számát, de hat év óta nem látott mértékűre nőtt a munkanélküliségi ráta – mondta az ellenzéki képviselő.
A munka értékének, becsületének, biztonságának megteremtése érdekében hozandó intézkedések nagy részét a kormány heteken belül tárgyalja, októberben be is vezethetik azokat – mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Az álláskeresési támogatás az első három hónapban jobban igazodik majd a keresethez, a felső határa a minimálbér 120 százalékát teszi majd ki. A miniszter szerint a jelenlegi évi 80 milliárd forintos keretet nem lépi túl a megváltozott szabályozás sem.
A magánszemélyeknél vagy közhasznú szervezeteknél alkalmi munkát végzők esetében „kék munkát” terveznek bevezetni, utánuk közteherjeggyel, átalányban kell majd járulékot fizetni – ez után a foglalkoztató a tervek szerint 75 százalékos adókedvezményben részesülne. A jelenlegi évi 120 nap helyett 200 napra kívánják emelni az alkalmi munka határát – a mezőgazdasági idénymunkások esetében is tervezik a jelenlegi havi 15 napos korlát növelését.
A fekete és a szürke foglalkoztatás visszaszorítása érdekében a kormány szigorítani tervezi a munkaügyi ellenőrzést és létrehozza a társadalombiztosítás felügyeletét, valamint megteremtik a munkáltatók büntetőjogi számonkérését is. Jelenleg maximum 6 millió forintra bírságolható a feketén foglalkoztató, a tételeket úgy módosítanák, hogy az adócsalásért járó büntetésekkel egyenértékű legyen.
A kormány a minimálbér kifizetésének kötelezettségén is szigorítana egy olyan szabály bevezetésével, amely kizárná, hogy a teljesítménykövetelményekkel való manipulálással megspórolja meg a minimálbér egy részét a cég.