Csernátony Csaba Zoltán–Molnár Csaba
Az irányadó jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentése megfelel ugyan az elemzői várakozásoknak (NAPI Gazdaság, 2005. április 22–23., 1–3. oldal), de a monetáris tanács mégis szolgált meglepetéssel. A piac ugyanis legfeljebb negyed százalékpontos mérséklést árazott be, sőt többen is felvetették a tartás lehetőségét. Ehhez képest az MT a teljesen kiárazott fél százalékpontos csökkentés lehetőségét is megvitatta, mi több, szavazott is róla, míg a tartás szóba sem került.
Nem elsősorban az 50 bázispontos vágás felvetése furcsa, hanem az, hogy a kamat szinten tartása fel sem vetődött – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője a NAPI Online-nak. Az elemző úgy véli, hogy a piac által vártnál magasabb csökkentés mellett elsősorban az új tagok érvelhettek.
Eszerint a jegybank a piachoz képest kisebb kockázatokat lát, igaz, Auth Henrik alelnök az ülést követően a monetáris lazítással kapcsolatos óvatosságot hangsúlyozta – alapvetően a belső egyensúlyi nehézségek miatt. Az alelnök a kamatvágást a kedvező inflációs kilátásokkal indokolta, kiemelve a maginfláció trendjét, valamint a bérinflációs nyomás enyhülését. A bizonytalanságot erősíti ugyanakkor, hogy nem látnak komoly javulást a belső egyensúly javulására, emellett sok függ a nemzetközi befektetői környezet alakulásától. Lényeges kérdés, hogy miként alakulnak a kamatok az Egyesült Államokban – a romló inflációs várakozások erősíthetik a kamatemelés gyorsítására irányuló nyomást, ami elszívhatja a feltörekvő devizák piacairól a pénzeket (a Fed nyíltpiaci bizottsága jövő kedden dönt legközelebb a kamatszintről). Az MT szerint tavaly a gazdaság külső finanszírozási igénye elérte a GDP 8,5 százalékát. Bár a nem adóssággeneráló finanszírozás aránya a 2003-as mélyponthoz képest emelkedett, a külső eladósodás üteme hosszú távon nem tartható fenn. Mivel a magánszféra alkalmazkodási képessége korlátozott, a külső egyensúlyi pozíció javításában kulcsszerep hárul a fiskális politikára az államháztartás finanszírozási igényének tartós lefaragása révén.
A vágás megnyugtatta a piacokat – vélekedett Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Szerinte az MNB követi a korábbi kommunikációs vonalat azzal, hogy az inflációt „rendben találja”, de időről időre kiemeli a kockázati tényezőket és hangsúlyozza az óvatosságot, ezúttal fokozott mértékben is. A kommentből az is kihallatszik, hogy rövid távon folytatódhat az eddigi kamatpolitika – a következő ülésen persze nem magától értetődő az újabb vágás –, azaz a jegybank közleménye lényegesen negatívabb hangú is lehetett volna.
