Tavaly a 2003-as felmérés adataihoz képest enyhén növekedett Magyarországon a gazdasági kockázat – állapítja meg a Political Capital Institute (PCI) és a Figyelő által immár második alkalommal elkészített országjelentés. A magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi, a legfőbb kockázati tényező a szakértők szerint a külső és a belső egyensúlyi mutatók alakulása, mindenekelőtt az államháztartás. Az év elején még jónak látszó konjunkturális kilátások az év második felére borúsabbá váltak, az export- és beruházásvezérelt fordulat kedvező hatása megkopott. A konjunkturális és a munkapiaci kockázatok 2004 végére megnőttek, miközben a pénzügyiek valamelyest mérséklődtek.
Az elemzők úgy vélik, hogy az országkockázat várt csökkenése tavaly elmaradt, annak ellenére, hogy a külső gazdasági és intézményi környezet inkább kedvezőnek volt mondható. A magas globális „kockázatéhség” a pénzügyi piacok figyelmét Magyarország felé fordította, a nemzetközi kereskedelem régen látott ütemben bővült, az EU-csatlakozás pedig automatikusan mérsékelhette volna a rizikót. Ennek ellenére azonban a jelentés készítői úgy vélik, hogy a kapott eséllyel az ország egyelőre nem tudott élni. Az elemzők várakozása szerint 2005-ben a konjunkturális kockázatok tovább nőnek, a gazdaság egésze szempontjából ugyanis a legfontosabb az egyensúlyi pozíciók, az államháztartás rendbetétele lenne – ezt azonban a választások közelsége a magyarországi tapasztalatok szerint felettébb kétségessé teszi. Ezért a gazdasági kockázat várhatóan az idén sem mérséklődik számottevően.
