Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Ön szerint vetül-e valamilyen árnyék az amerikai–magyar kapcsolatokra?
– Nincs semmi különösebb említésre méltó gond a két ország kereskedelmi kapcsolataival. Mindkét ország tesz pragmatikus lépéseket a kapcsolat javítása érdekében. Magyarország értelemszerűen új szabályozási rendszerbe lépett az uniós csatlakozással, és ebből adódóan a tárgyalásaink alapját azóta inkább uniós témák képezik. A csatlakozás egészében véve egyébként jó hatással volt a két ország kereskedelmi kapcsolataira, amit a kereskedelem jelentős növekedése is mutat.
– Hogyan látja az amerikai termékek exportját Magyarországra?
– Véleményem szerint ez sikertörténet, a két ország kereskedelmi kapcsolatai rohamosan bővülnek: a siker nagy részét a kormány által bevezetett szabályozásoknak tulajdonítjuk, de természetesen az amerikai kormánynak és az uniós tagságnak is van része a kapcsolatok javulásában. A régió országait tekintve eddig is jó munkát végeztek a tőke és befektetések idecsábításában, de a csatlakozás óta ez a folyamat csak gyorsulni látszik, úgyhogy mi optimistán tekintünk a kereskedelmi kapcsolatokra. Az én munkám a kereskedelmi kapcsolatok bővítése, ezért azt mondanám, hogy nem vagyunk elégedettek a jelenlegi kapcsolatokkal, szeretnénk tovább bővíteni azokat. Az amerikai–magyar politikai kapcsolatok jelenleg is erősek, ami a jó kereskedelmi kapcsolatok kialakításában is segítséget jelent.
– Hogyan jellemezné a magyar áruk USA-ban történő értékesítését?
– Növekszik ugyan, de az USA oldaláról még mindig deficites a két ország kereskedelmi kapcsolata, azaz Magyarország többet ad el az Egyesült Államokban, mint vásárol onnan. Viszont úgy gondolom, a jelenlegi amerikai kormánynak szándékában áll a tengerentúli értékesítést növelni. Jelentősebb növekedés tapasztalható az USA-ban eladott magyar termékekben is, többek között az autóalkatrészekben, az elektronikus termékekben, a szerves vegyi anyagokban. A befektetések egy része az ITDH közreműködésével valósult meg. Természetesen mi úgy gondoljuk, hogy az Egyesült Államok szabad és nyitott piac, nagy vásárlóerővel rendelkezik, amely sok lehetőséget is kínál, de egy olyan országnak, mint Magyarország elég frusztráló lehet megtalálni azokat. Mi természetesen együttműködünk a kormányokkal és segítünk nekik megtalálni azt a helyet, ahol mi gondoljuk, hogy természetes lehetőségek rejlenek számukra, de ha igazán belegondolunk, egy kormány nem nagyon tud hatni a konkrét üzletre. Egy kormány különböző szabályozásokkal legfeljebb megteremtheti a megfelelő környezetet, de a többi már a vállalatokon múlik.
– Mennyire bátorítja az amerikai kormányzat az amerikai cégek Magyarországi befektetéseit?
– Ismét leszögezném, hogy a cégek bátorítása nem a kormány feladata szerintem, ez igazából a cégek belátásától függ, valamint a magyar kormánytól, hogy vonzó környezetet biztosítson a számukra. Azt viszont ezzel kapcsolatban elmondhatom, hogy a Németországi Amerikai Kereskedelmi Kamara nemrégiben készített egy tanulmányt, amelyből kiderül, hogy a vállalatvezetők 26 százaléka első számú befektetési területnek tekinti a közép-kelet-európai régiót, ahol a régión Szlovákiát, Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot értik. A tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a befektetések a cégek vezetésének akaratától függnek és nem a kormány útmutatásaitól. Ha viszont a cégeket kérdezzük meg, mit szeretnének, nagy valószínűséggel az alacsonyabb adókra szavaznának. Nem minden vállalat összpontosít az olcsó munkaerőre, a legtöbb esetben az adók vagy az adott ország üzleti környezete határozza meg, hogy hol fektet be egy vállalat.
– Ön szerint a magyar kormány mennyire végzi jól a munkáját a befektetésösztönzés terén?
– A sikerességet én az idetelepülő cégek számában mérem. Véleményem szerint az egész régiónak sikerült kedvező feltételeket teremtenie az itt befektetni kívánó európai, amerikai vagy ázsiai cégeknek. Ha viszont csak Magyarországot nézzük, az utóbbi időben létrejött összes új munkahely 25 százalékát idetelepülő külföldi cégek teremtették. Azt hiszem ezt egyértelműen sikertörténetnek lehet nevezni. Magyarország GDP-jének mintegy 35 százaléka direkt külföldi beruházás közvetlen eredménye. Szeretném azonban hangsúlyozni, ez nem az én véleményem a magyar kormány munkájáról, hanem ezek a számok által kimutatott tények. A számok pedig egyértelműen megmutatják, hogy a befektetni vágyó külföldi cégek vonzónak találják Magyarországot. Nem gondolom azonban, hogy a térség kormányai igazi versenytársakként tekintenének egymásra, a legtöbb cég ugyanis erre a régióra, mint egységre, és nem külön országokra tekint.
– A génmódosított növények európai piacra való bevezetése nagy ellenállásba ütközött. A Monsanto egyik termékének európai piacon való értékesítését például Magyarország is ellenezte. Okozott ez valamilyen problémát Magyarország és az USA kétoldalú kapcsolataiban?
– Ez egy olyan téma, amiről már a tíz új tagállam csatlakozása előtt is hosszan tárgyaltunk az unióval. Amerika és az EU különböző nézeteket vall ebben a kérdésben, ennek ellenére már elmondható, hogy az EU is egyre több génmódosított (GM) terméket ismer el és engedélyezi forgalmazásukat az EU területén. Ezek között van például a Monsanto A10-es terméke is amire az imént utalt, úgyhogy véleményem szerint ez pozitív fejlemény. Ettől függetlenül persze Magyarországnak is szíve joga úgy szavazni Brüsszelben, ahogy akar, de mi természetesen reméljük, hogy Magyarország is nyitni fog e kérdésben és felismeri a technológia gyors fejlődése által a mezőgazdaságban megnyílt új lehetőségeket. A technológia már annyira előrehaladt, hogy mára az is lehetővé vált, hogy például Afrika mostoha körülményei között is lehessen gabonát termelni. Ezek azok az aspektusok, amikre összpontosítunk.
– A lakosság informálásával talán csökkenne az ellenállás a GM-termékek iránt. Terveznek esetleg valamilyen információs kampányt?
– Kampányt nem tervezünk, de folyamatos tárgyalások folynak e témával kapcsolatban különböző kormányokkal. Magyarországi ittlétem alatt tárgyaltam is ez ügyben kormányzati megbízottakkal. Azt hiszem ez olyan téma, ami még sokáig előtérben lesz.
