A minőségügyben kiemelkedő eredmények elismerésére először 1957-ben, Japánban hoztak létre minőségdíjat, ez a Deming Díj nevet viseli, az amerikai Malcolm Baldrige Díj 1987-ben, majd az Európai Kiválósági Díj 1991-ben jött létre. Ekkor már a világ számos országában díjazták a teljes körű minőségirányítás (TQM) bevezetésében kiváló eredményeket elérő vállalatokat.
Magyarországon 1996-ban alapították a Nemzeti Minőségdíjat (NMD), mely az Európai Kiválósági Díj (az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány – EFQM – díja) modelljén alapul. A magyar NMD alapgondolata az, hogy a vezetés a vevői és a dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást megalapozott üzletpolitikával és stratégiával a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok menedzselésével éri el; ez kiváló üzleti eredményekhez vezet. A díjat nem a termék vagy a szolgáltatás minősége, hanem a szervezet működésének kiválósága alapján ítélik oda egy-egy vállalatnak – ezzel lehetőség nyílik a minőség stratégiai szerepének erősödésére, a cégek üzleti eredményének javulására, a folyamatos fejlesztésre, a hazai és külföldi példákból való tanulásra, tapasztalatszerzésre.
A magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ (IMFA) 2002-ben az EFQM nemzeti partnerszervezete lett, azóta az EFQM-mel közösen európai elismerő oklevelet adhat ki az alsó két szintre (kiválóság modell eredményes alkalmazásáért – 400 pont felett –, és elkötelezettség a kiválóság iránt – 250 pont felett). A díjakért való megmérettetés pályáztatás útján történik. A pályázatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium írja ki minden évben, május környékén, a benyújtási határidő nyár vége, ősszel folyik az értékelés, a díjakat pedig télen adják át – tudtuk meg Boronyák Dianától, az IMFA munkatársától.
Az NMD Kiválósági Modellje a szervezetek adottságait (vezetés, dolgozók, politika és stratégia, partnerkapcsolatok, erőforrások, folyamatok) és eredményeit (dolgozókkal, vevőkkel, társadalommal kapcsolatos eredmények és kulcs-teljesítménymutatók) pontozza, a maximálisan elérhető pontszám 1000. Négy kategóriában lehet indulni: kis, közepes, nagy és szolgáltató vállalat. A magyar cégek rendszerint 450 pont feletti eredményt érnek el – mondta Boronyák.
Négy-öt fős csoportok értékelik a pályázatokat, először egyénileg, majd csoportszinten; egy bizonyos szint vagy pont elérése esetén a helyszínre is kiszállnak, ezek után benyújtják az IMFA-hoz a pontszámokat és értékeléseket, majd az NMD-bizottság terjeszti elő a gazdasági miniszternek és a miniszterelnöknek a nyerteseket.
Az Európai Kiválósági Díjakat, vagyis a két legmagasabb kategóriát Brüsszel hirdeti meg. A kiválósági díj 600 pont feletti eredményért jár, a fődíjért 700 pontot kell elérni. A magyar cégek a Nemzeti Minőségi Díj elnyerése utáni második-harmadik évben szokták úgy gondolni, hogy megértek erre a megmérettetésre, így ekkor szállnak versenybe Európában – mondta Boronyák. A Westel (újabb nevén T-Mobile) 2001-ben nyerte el az Európai Kiválósági Díjat.
Magyarország legkiválóbb vállalatai 2004-ben az Alcoa Európai Keréktermék Kft., a Videoton Holding Rt. Elektro-Plast Vállalat és a Höldmayr Hungaria Logistics Kft. lett. A cégek kiemelkedő eredményeket értek el többek között a vállalatirányítási rendszerek és a minőségfejlesztési rendszerek hatékonysága, a fejlesztések, az innovációs képességek, a vevői és dolgozói megelégedettség és a környezetbarát technológiák alkalmazása terén.
Bodolóczki Linda