Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szomszédos országokban a magyarlakta térségekben a magyarországi fejlesztési politikának három területre kell összpontosítani erőforrásait: az innovációs képesség fejlesztésére, a határ menti régiók, kistérségek közös uniós pályázására, valamint a közös intézményfejlesztésre – derül ki az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány által készített tanulmányból. A kötet egyben stratégiai és megvalósíthatósági terv arról, hogy Magyarország miként képes partnerként és nem csak adományozóként megjelenni a határon túli fejlesztésekben. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy csakis gazdaságilag erős és/vagy a munkaerőpiacon versenyképes kisebbség teremtheti meg és tarthatja fenn saját intézményrendszereit. Egy másik megállapítás szerint világosan meg kell határozni, hogy Magyarország milyen szerepet szán a szomszédos országokkal való együttműködésnek; amíg nincs világos vízió a magyar külgazdaság-politikáról, addig a brüsszeli források elérése is nehézkes marad.
Összeurópai érdek, hogy fejlődjön a szomszédos országok magyarlakta területeinek infrastruktúrája és környezetvédelme – mondta Baráth Etele, európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a kötet bemutatóján. A Szülőföld program ennek szellemében biztosít konkrét eszközöket a határon túli magyarok gazdasági lehetőségeinek növelésére, a szülőföldön való boldogulás elősegítésére. Somogyi Ferenc külügyminiszter szerint a magyar kormány új koncepciója szerint az érintett országok számára is elfogadható módon akar a korábbinál több pénzt adni a határon túli magyarok támogatására. A tervek szerint a kormány idén áprilisban dönt a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT2) prioritásairól, így azokat májusban tárgyalhatja a parlament – mondta a NAPI Gazdaságnak Baráth Etele.
