Nem kerül majd túlságosan sokba az állami kezességvállalással nyújtott hitelek után fizetendő garanciadíj. A maximális hitelfelvételi lehetőséget kihasználva ezzel legfeljebb évi 108 ezer forinttal drágulna a hitel, kisebb értékű lakások, házak esetén pedig csak néhány tízezer forintról lehet szó. Ráadásul az idén megkötött szerződések esetében az állam átvállalja a díjfizetést, tehát ezt „megússzák” a hitelfelvevők.
A NAPI Gazdaság számításai szerint amennyiben az idén hatezer ilyen szerződés köttetne, átlagosan 7 milliós hitelösszeggel számolva, akkor az államnak ez csak egymilliárdjába (980 millióba) kerülne – miközben hárommilliárdot szánnak e célra.
A Fészekrakó program másik fontos eleme a köztisztviselői kezességvállalási program kibővítése. Ez 600 ezer közalkalmazottra (pedagógusokra, óvónőkre, egészségügyi dolgozókra, ügyészségi és bírósági alkalmazottakra) terjeszti ki az állami kezességvállalási programot. Mindkét típusú kezességvállalásnál meghitelezhető a lakás hitelbiztosítéki értékének száz százaléka. A közalkalmazotti jogviszony esetleges megszűnésekor az állami garancia fennmarad, a kétszázalékos garanciadíj megfizetése fejében. A garanciát igénybe vevő állami dolgozók száma a döntéssel ugrásszerűen emelkedhet.
Banki szakértők szerint az állami kezességvállalásról szóló rendelet hatására növekedhet a devizahitelek esetében a meghitelezettségi arány is. Eddig ugyanis az ingatlanfedezetű devizahitelek esetében a hitelbiztosítéki érték 45–55 százalékára adtak hitelt a bankok (attól függően, hogy a hitel jövedelem- vagy fedezetalapú-e volt-e). Azonban a Fészekrakó program állami garanciavállalásáról szóló rendelet kiköti, hogy a bankoknak a hitelbiztosítéki érték legalább 60 százalékát meg kell hitelezni, az ingatlan fedezete mellett, a fennmaradó 40 százalékra pedig állami kezességvállalású hitel kérhető.
Lehetséges, hogy ezért a bankok a többi (állami kezességvállalás nélküli) devizahitelnél is felemelik a hitel mértékét a hitelbiztosítéki érték 60 százalékára. A kamattámogatott, forintalapú lakáshiteleknél jellemzően eddig is elmentek 60 százalékig a bankok – ezt egyes esetekben a jelzálog-hitelintézetekről szóló törvény is előírja. E konstrukcióknál a hitelezés mértéke várhatóan marad a régi.
Akadnak persze olyan pénzintézetek, amelyek e korláton is túlmennek, és akár hitelbiztosítéki érték 80-90 százalékát is odaadják forinthitelek esetén, míg egy-két bank a devizahiteleknél is elmegy 65 százalékig. Ennek ellenére nem valószínű, hogy ez lesz a jellemző az állami garanciás hiteleknél.
