Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A NAPI Gazdaság konszenzusa szerint decemberben ismét lassult az infláció, az elemzők egy évre visszatekintő 5,65 százalékos áremelkedést várnak. Novemberre 5,95 százalékos 12 havi inflációt mutatott a konszenzus – a KSH 5,8 százalékról számolt be. Tavaly decemberben novemberhez képest 0,082 százalékkal nőttek az árak az elemzők szerint, 2004 átlagában pedig 6,79 százalékot várnak a szakértők. A KSH január 18-án teszi közzé a decemberi – és ezzel a 2004-es – inflációs adatot.
Tavaly fontos inflációs tényezőnek bizonyult a jövedéki adók, valamint az áfa év eleji emelése – igaz, ennek egy részét a termelők, illetve a kereskedők lenyelték –, továbbá a nyersanyagárak világpiaci emelkedése, bár ezen a gyenge dollár sokat tompított. A dezinflációs tényezők között említhető a májusi uniós csatlakozás, amelynek nyomán a még szabadabb külkereskedelem miatt „keményedett” az importverseny – ez főként az élelmiszerek piacán volt érzékelhető, de a ruházati termékek, illetve a tartós fogyasztási cikkek esetében is volt dezinflációs hatás. Ugyancsak ide sorolható az időjárás, a nyomott mezőgazdasági árak kialakulásához a jó termés is hozzájárult. Az erős forint szintén mérséklő hatású volt.
Az elemzők szerint tavaly decemberben a gyenge dollár és az olajár – ennek nyomán az üzemanyagár – határozta meg a dezinflációt. A múlt év utolsó hónapjában folytatódott a júliusban megindult dezinflációs folyamat, amit támogatott az olajár csökkenése, valamint a dollár decemberi gyengülése is – véli Dzsubák Attila, az MKB elemzője. Többnyire az előző hónapok tendenciája folytatódhatott: az élelmiszerek és a ruházati cikkek árai továbbra is az átlagosnál kisebb mértékben növekedtek 12 hónap alatt, míg a szolgáltatásokat az átlagot meghaladó drágulás jellemezte – értékelt Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Kovács György, a Budapest Economics elemzője szerint a tartósan erős forint miatt továbbra is kedvezően alakult a tartós fogyasztási cikkek ára.
Idén az elemzők az infláció jelentős lassulására számítanak, januárban 4,6-4,7 százalékos 12 hónapra visszatekintő áremelkedést jósolnak. Az első negyedévben az infláció látványos csökkenése várható: a tavalyi adóemelésekkel terhelt magas bázisnak köszönhetően 2005 első hónapjaiban 4,5 százalék közelébe süllyedhet az árindex. Az erős importverseny továbbra is fékezheti az áremelkedés ütemét, amennyiben a forint árfolyamában nem következik be drasztikus gyengülés – mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője. A szakértő az év második felében stagnáló, illetve kismértékben emelkedő év/év alapú árindexekre számít – utóbbira abban az esetben, ha például a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárási körülményekkel szembesülne.
