Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdaság 2004-ben 4 százalékkal, vagyis mintegy egy százalékponttal gyorsabban fejlődik mint 2003-ban – adta hírül legújabb prognózisában a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Erste Bank Rt. A lassulásban fontos szerepe van az európai – ezen belül a német – konjunktúra korábban vártnál is szerényebb mértékének, amelynek lényeges eleme az euró felértékelődése, valamint a tartósan magas olajár. Magyarországon ehhez járul a kivitelt és a belföldi értékesítést is nehezítő, nagyon megerősödött forint, a lakossági vásárlóerő kiáramlásának – egyensúlyi szempontból indokolt – stagnálása és a magas kamatszint. Mindez kissé rontja a 2005-ös növekedés lehetőségét is.
A GKI által várt áremelkedés üteme ősszel érezhetően tovább mérséklődött, az év egészében 6,8 százalékos, decemberre pedig 5,8 százalék körüli árindex várható. A 2004 eleji pénzügyminiszter-váltás után az államháztartás EU-módszertan szerint számított hiánycélja a GDP 4,6 százaléka lett. A PM szeptember óta érvényes előrejelzése 5–5,3 százalék; a GKI szerint a hiány idén lényegében ennek megfelelően, 5,2 százalék körül alakul. A legbizonytalanabb pont továbbra is az áfabevételek alakulása, de a decemberi nyereségadó-feltöltés nagysága is nehezen ítélhető meg. A kutatók szerint az idén az államháztartás hiánya mintegy egy százalékponttal mérséklődik. Ez a költségvetési konszolidáció előrehaladása szempontjából jelentős, de kisebb a tervezettnél. Az államadósság állománya 2004 végén – a GDP dinamikus növekedése, az erős forint és a privatizációs bevételek nyomán – a GDP 59 százaléka körül alakul. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s a finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
