Az idei olajárrobbanás átlagban mintegy 10 dollárral növelte meg az árszintet a tavalyi hordónkénti 29 dollárhoz képest, ami szakértői becslések szerint 0,2–0,4 százalékkal mérsékli a világgazdaság növekedését – hangzott el tegnap a GKI Energiakutató Kft. sajtótájékoztatóján. Az emelkedés jelentős hatást gyakorolt a magyar gazdaságra is, hiszen Magyarország teljes energiaigényének mintegy 75 százaléka származik importból. A GKI felmérései szerint így összességében az árnövekedés a GDP 0,8 százalékát teszi ki, s feltételezve, hogy az idei növekedés 3,8–4 százalék körül alakul, a ténylegesen felhasználható GDP-többlet csupán 3 százalék lehet.
A földgáz esetében valamivel bonyolultabb a helyzet, hiszen itt az árképzés háromnegyed éves „csúszásban” van a kőolajárakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a földgáz idei, átlagosan 145 dolláros ezer köbméterenkénti ára jövőre várhatóan 195–200 dollárra nő, ami 200 forintos dollárárfolyamon számolva 39–40 forintos köbméterenkénti árat jelent. Ez pedig köbméterenként 9–10 forintos, azaz 16–18 százalékos áremelkedést okozhat a nem lakossági fogyasztók körében. A lakosság esetében a 9–10 forintos áremelkedésből a földgázár-kompenzáció legfeljebb 3–4 forintot képes fedezni, így a GKI adatai szerint itt mintegy 10 százalékos árnövekedés valószínűsíthető.
A földgáz aránya a magyarországi teljes energiafogyasztásban mintegy 40 százalékot tesz ki, így az árnövekedés várhatóan begyűrűzik a villamos energia árába is. A már említett 9–10 forintos növekedés mintegy 35 milliárd forintos költségnövekedést okozna a szektorban, ami 2–3 százalékos árnövekedést vonhat maga után.
Bakonyi Attila