BUX 131575.30 0,5 %
OTP 40780 0,69 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Százmilliárdos kárt okoz az együttműködési deficit

2004. november 25. csütörtök, 23:59

A politikai, szakmai, gazdasági és szociális partnerek közti elégtelen együttműködési készség százmilliárdos nagyságrendű kárt okoz az országnak – mondta Draskovics Tibor pénzügyminiszter a GKI Rt. konferenciáján. Véleménye szerint a 2003 végére felhalmozódott bizalmi és együttműködési deficit egyik következménye, hogy az 1998-ban indított nyugdíjreform óta egyik kormányzat sem vállalkozott az ellátórendszerek átfogó reformjára.
A fiskális politikát kordában tartó kihívások között említette Draskovics a magas kamatszintet, ami a költségvetés közvetlen és közvetett kamatkiadásainak növelésén túl az importösztönzés révén jelentősen hozzájárul a külkereskedelmi mérleg romlásához. A pénzügyér szerint az uniós tagság nyomán a következő években a hazai fejlesztési források fokozatos visszafogására lehet számítani, párhuzamosan az uniós források, valamint az azokat kiegészítő társfinanszírozási ráfordítás bővülésével. Jövőre a társfinanszírozás, a vámbevételek elmaradása és az uniós befizetések együttesen 330-340 milliárd forinttal terhelik a költségvetést.
Az MNB 2004-re 5,9 százalékos inflációt jelzett előre, ebben benne van az áfa és a jövedéki adó tavaly őszi változtatásából adódó körülbelül két százalékpontos többlet, így e nélkül az MNB ha szorosan is, de elérte volna az éves inflációs célt – mondta Hamecz István, az MNB ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint az MNB a közelmúltban nem folytatott szigorú monetáris politikát. A magas kamatteher pedig elsődlegesen nem a magas jegybanki alapkamatból, hanem a magas költségvetési hiányból és eladósodásból adódik. Hamecz szerint a magyar kamatszint nem kiemelkedő a régió többi országához képest.
Farkas Ádám, a CIB Bank Rt. vezérigazgatója szerint Magyarországnak exportvezérelt növekedési pályán kell haladni, a belső kereslet csak ennek kiigazítására szolgálhat. A munkaerőköltség-alapú reálfelértékelődés 15 százalékos volt, amely veszélyezteti az export versenyképességét. Az export ma Magyarországon bővül, de ha a forint nem lenne enyhén túlértékelt, gyorsabban bővülne, hozzásegítve a gazdaságot a felzárkózáshoz – véli Farkas.

Böröcz Petra
Böröcz Petra
Bodolóczki Linda
Bodolóczki Linda

Ez is érdekelhet