Beláthatatlan következményekkel járna a jóléti ellátó rendszerekre a kettős állampolgárság elfogadása a decemberi népszavazáson – hangoztatták a kormány tagjai az Országgyűlés tegnapi vitanapján. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai miniszter a Munkaerő-piaci Alapot sújtó lehetséges következményeket részletezte: a minimális várható 100 ezer új álláskeresővel számolva a 280 milliárdos alapnak 50 milliárd forint új kiadást kellene finanszíroznia. A pesszimista verzió szerint ez akár 200 milliárd forintra is nőhetne.
Az állampolgárság megadása helyett gazdaságfejlesztési programot javasol a kormány: 21 milliárd forintot adnának a Corvinus Befektetési Rt.-n, a Mehiben és más intézményeken keresztül a határon túli területeken megvalósuló beruházásokra. A nyugdíjrendszerre szintén jelentős hatást gyakorolna az állampolgárság kiterjesztése – közölte Göncz Kinga szociális miniszter. Jelenleg 17 milliárd forintot költ az állam olyan személyek nyugdíjára, akik más országban fizettek korábban járulékot. Az érintett országok közül Ukrajnával és Romániával nincs olyan megállapodás, amely korlátot szabna az ilyen kifizetéseknek. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg 8 millió jogosult közül 4,8 millió nem fizet tb-járulékot, így őket is veszélyeztetné az a módosított Fidesz-javaslat, amely szerint az kapna juttatást, aki be is fizet a társadalombiztosítási kasszába.
A decemberi népszavazáson feltett mindkét kérdésre igennel kell voksolni – jelentette ki Pokorni Zoltán Debrecenben újságírók előtt. A Fidesz alelnöke a kettős állampolgárságra és az egészségügy magánosításának elutasítására vonatkozó referendum kapcsán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 15 évben összesen 125 ezren települtek át Magyarországra. Nem tartunk attól, hogy a kettős állampolgárság Erdély, a Vajdaság vagy a Felvidék kiürüléséhez vezetne, és csak Gyurcsány Ferenc gondolja azt, hogy a magyarok nem tudják megcsinálni anélkül, hogy csődbe mennének vagy összeomolna a költségvetés – tette hozzá Pokorni.
