Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jövőre 50–60 ezerrel nő a foglalkoztatottak száma, s a tervek szerint 2006-ban 100–150 ezerrel több bejelentett dolgozó lesz hazánkban, mint 2002-ben – mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a tegnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A tárcavezető szerint a következő évben 21,1 milliárddal forinttal, 88,3 milliárd forintra nő az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordítható összeg az ideihez képest. A kimutatható foglalkoztatottság növelésére szükség is van, mert az Európai Bizottság a közelmúltban publikált, valamennyi tagországra kiterjedő elemzése szerint hazánkban a be nem jelentett dolgozók állítják elő a GDP 18 százalékát. Ezzel a tagországok között az utolsók között vagyunk, csupán Görögország van mögöttünk 20 százalék feletti arányával, míg az Egyesült Királyságban és Ausztriában 1,5-1,5 százalékot mértek a felmérés készítői. A tanulmány számai azonban torzak, a különböző adatok más-más évre vonatkoznak, Magyarország esetében 1998-as adatot citálnak, a finnországi 4,2 százalékos arányt pedig 1992-ben mérték.
A „láthatatlan” dolgozók döntő része 25–45 éves férfi – fogalmaz a jelentés, amelyből kiderül az is, hogy – főként az új tagállamok esetében – a be nem jelentett munkát végző nők aránya képzettségük szintjével párhuzamosan nő. Az ágazatok szerinti bontás alapján a legtöbb be nem jelentett dolgozó az építőiparban van, de jelentős a számuk mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban is. A bizottsági jelentés rámutat: a be nem jelentett munkavállalók magas száma az adott országokban a munkaerőpiac rugalmatlanságával és a jelentős adóterhekkel magyarázható, illetve azzal, hogy az emberek sok esetben bizalmatlanok az állam működésével szemben.
Vadász György, a BKIK általános alelnöke lapunknak nyilatkozva félmillióra becsülte a rejtett gazdaságban dolgozók számát, vannak azonban, akik szerint 700 ezren is lehetnek. Az érintett kör legalacsonyabb béren történő bejelentése – a kormány által tervezett jövő évi 57 ezer forintos minimálbérből kiindulva – 13–18,2 milliárd forintos többletet eredményezne járulékokból a költségvetés számára.
Laky Teréz, a Foglalkoztatási Hivatal tudományos tanácsadója azonban úgy véli, hogy gyakorlatilag lehetetlen meghatározni a be nem jelentett munkavállalók számát, így nem lehet megbecsülni a GDP-hez mért arányukat sem. Ez többek között azzal magyarázható, hogy nincs pontos adat arról, hogy mennyien vannak, akik bejelentett munkájuk mellett „járulékmentesen” is dolgoznak, vagy például hány gazdaságilag inaktívnak számító GYES-en lévő kismama végez bármilyen munkát a gyermeknevelés mellett. A szakember hozzátette: a be nem jelentett munkavállalók számának jelentős csökkentése csak hosszú távon elképzelhető, mivel ahhoz át kell alakítani teljesen az adó-, tb- és nyugdíjrendszereket.
