Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem tartják irreálisnak a lapunk által megkérdezett elemzők a Pénzügyminisztérium (PM) prognózisát a jövőre várható gazdasági növekedést illetően, mindazonáltal valamivel alacsonyabb bruttó hazai termékkel számolnak. A tárca olajárbecslése viszont túlzott optimizmust tükröz. Mindkét adat a költségvetés bevételi oldalára gyakorol hatást, ám míg az előbbi esetében a hivatalos előrejelzés nem teljesülése csökkenti, a tervezettnél magasabb olajár növeli az adóbevételeket.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter múlt hét pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tárca valamivel 40 dollár alatti átlagos olajárral számol jövőre. Ettől egyáltalán nem függetlenül 4 százalékos GDP-növekedést vár a PM. Az olajár jelenleg az 50 dollár feletti tartományban jár, a drasztikus növekedésben többek között a korábbi nigériai belpolitikai válság, a fogyóban lévő készletek, illetve Kína kielégíthetetlen olajétvágya játszott szerepet, ám vannak akik úgy vélik, az egész árboom megalapozatlan.
Kevés az olyan elemzés, amely reálisan számol 40 dollár alatti jegyzésárakkal a következő időszakban. Ezek közé tartozik a Raiffeisen: elemzésük szerint a kínálati oldalon a jövő év második felében új kapacitások jelennek meg, a keresleti oldalon pedig a mérsékeltebben bővülő világgazdaság szab határt a felhasználás növekedésének. A bank az olaj jegyzésárában jelentősnek ítélt kockázati prémium csökkenésével számol.
A Budapest Economics saját elemzést e témakörben nem készít, de más forrásokból úgy kalkulálják, hogy közelebb lehet a 45 dollárhoz a jövő évi átlagos olajár. Kovács György elemző szerint a PM prognózisához képest bő 10 százalék eltérés az üzemanyagárakban 4-5 százalékos áremelést jelenthet, ám ez nem jelent automatikusan több költségvetési bevételt, a kormány ugyanis 250 forint feletti benzinár esetén korlátozza a jövedéki adót. A Pénzügyminisztérium nem tervez egyelőre rendkívüli intézkedést, a tárca szerint a nyáron bevezetett, az adócsökkentésre lehetőséget biztosító rendelkezés elegendő az üzemanyagárak féken tartásához.
A napokban az Európai Unió pénzügyminiszterei (Ecofin) próbáltak megoldást találni az árszint letörésére, mivel a drága olaj lassíthatja a gazdasági növekedést. Az Európai Bizottság prognózisa szerint emiatt a korábban tervezett 2,3 százalékról 2 százalékra eshet a növekedési ütem. Nicolas Sarkozy, francia miniszter az elmúlt hetekben felvetette, hogy az olajdrágulást leginkább érintő ágazatokat uniós támogatásban kellene részesíteni.
A tavalyi éves átlagárakkal számolva gázolajra 494,97 milliárd forintot, benzinre pedig 441,535 milliárd forintot költöttek Magyarországon. Tehát a tavalyi bruttó hazai termék 2,66 százalékát érte el a gázolajra, és 2,37 százalékát a benzinre fordított kiadás, azaz összességében a GDP 5 százalékát költjük üzemanyagra. A beavatkozást sürgető Franciaországban ezzel szemben a GDP 1,08 százalékát fogyasztották el benzinként, míg a gázolaj aránya 1,8 százalékot tett ki, vagyis kisebb az üzemanyag-felhasználás aránya a GDP-hez mérten. Az adatok összevetése során figyelembe kell venni, hogy a Mol szerint Magyarországon a gázolaj 85-90 százalékát vásárolják üzleti céllal, míg a benzin 55-60 százalékát a lakossági felhasználók tankolják autójukba.
