Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő, illetve az Európai Bizottság új elnöke, José Barroso és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár tárgyalásainak volt egy közös eleme: Magyarország gazdasági helyzete, az aggasztó költségvetési hiány, amely jelentősen beszűkíti a kormány mozgásterét. A Brüsszelben is hangoztatott cél, az ország 2010-es csatlakozása az euróövezethez a deficit és az infláció drasztikus csökkentését feltételezi, miközben az EU illetékes testületeiben most határozzák meg az unió költségvetési irányelveit a következő hét esztendőre. Budapest egyelőre nem kíván határozottan állást foglalni abban a kérdésben, hogy a bruttó nemzeti jövedelemnek mekkora hányada legyen az EU-költségvetési hozzájárulás. A nettó befizetők nem adnának többet egy százaléknál, az Európai Bizottság 1,24 százalékban határozná meg a plafont. Magyarországnak az az érdeke – fejtette ki Barrosónak a kormányfő –, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési és támogatási pénzekhez hozzájusson, vagyis egyelőre nem teszi le a garast egyik álláspont mellett sem. „Küzdünk, hogy Magyarország igénybe tudja venni a nemzeti jövedelem 4 százalékát kitevő uniós támogatásokat. Távolságot tartunk az 1 és az 1,24 százalék között, várjuk, hol jön létre a kompromisszum; bár nem mindegy, mennyit fizetünk be a közös kasszába, érdekünk elsősorban nem a befizetéshez, hanem a részesüléshez kapcsolódik.” Ez a kiváró álláspont jól tükrözi a kormány dilemmáját: az alacsonyabb befizetés kisebb terhet ró a költségvetésre, de kérdés, a tagállamok kevesebb befizetése nem jár-e az uniós fejlesztési források elapadásával. Gyurcsány szerint Európának az az érdeke, hogy a héten felállhasson az Európai Bizottság, ezért az Európai Parlament összes képviselőjét felszólítaná arra, hogy szavazzák meg szerdán a testületet Strasbourgban. A magyarországi kormányzati szerkezetváltoztatásról elmondta, hogy a francia mintát követi, amikor a fejlesztési és szabályozási területet immár nem a külügyminisztérium korábbi integrációs államtitkársága, hanem az európai belügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter felügyeli – Európa ebben a tekintetben belpolitikává változott.
A NATO-nál Jaap Hoop de Scheffer főtitkár talán minden korábbinál határozottabban fejezte ki rosszallását, amiért a magyar költségvetés csökkenti a védelmi kiadásokat. A kormányfő azonban hajthatatlan: a 2005-ös védelmi költségvetésre a GDP 1,28 százaléka jut (ez az ideinél kevesebb), azzal a halvány ígérettel, hogy három év után feltornázzák az arányt 1,4 százalékra.
