Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetgazdaságban (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szervezeteknél) átlagosan 2,789 millióan álltak alkalmazásban a nyolc hónap átlagában, ez 0,9 százalékos éves növekedés – jelentette a KSH. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetésié pedig 1,0 százalékkal csökkent. A Pénzügyminisztérium a munkahelyteremtést ösztönző adó- és járulékkedvezményekből kifolyólag csaknem 110 ezer új munkavállalóval számol a következő évben – válaszolták a tárca szakértői lapunk kérdésére. A társasági adóalap létszámbővítő beruházások révén lesz csökkenthető a következő években, az igénybevétel feltételeit jelentősen enyhítené a kormány a benyújtott törvénytervezet szerint. Ennek köszönhetően 15-20 ezer új munkahellyel és az iparűzési adóalapban érvényesíthető, a mikrovállalkozásokra vonatkozó kedvezményekkel együtt a vállalkozások adóterhének 2,8 milliárd forintos csökkenésével számol a pénzügyi tárca (NAPI Gazdaság, 2004. október 13., 3. oldal).
A célzott – pályakezdők, 50 év feletti munkanélküliek és gyesről visszatérő kismamák foglalkoztatásakor igényelhető – járulékkedvezmények 95 ezer munkavállaló felvételéhez járulhatnak hozzá a PM szerint, így 9 milliárd forinttal csökkenthető az összes járulékteher. Az 50 százalékos járulékkedvezmény abban az esetben jár kilenc hónapig a munkáltatónak, ha a munkahely a felvételt megelőzően nem létezett vagy fél évig üres volt, illetve legalább 18 hónapig tart a munkavállaló foglalkoztatása.
Részmunkaidőben 200 ezer személyt foglalkoztatnak a PM adatai szerint, legalábbis ennyi embert érinthet a tételes egészségügyi hozzájárulás arányosítása, ami 2,9 milliárd forintos megtakarítással járhat.
Idén augusztusban tovább lassult a bérkiáramlás, így az első nyolc hónapban a bruttó nominális átlagkereset 8,0, a nettó átlagkereset 7,0, miközben a fogyasztói árindex 7,1 százalékkal növekedett, így gyakorlatilag stagnált a reálkereset az egy évvel korábbihoz képest – adta hírül a KSH.
Január–augusztusban a bruttó keresetek a versenyszférában 9,7, a költségvetési intézményeknél pedig 5,3 százalékkal haladták meg a 2003. azonos időszakit. Az utóbbi területet havonként egyenletes, 6 százalék körüli év/év növekedés jellemezte, ami júliusban-augusztusban 2 százalék körüli szintre lassult; míg a vállalkozásoknál – a márciusi 14,4 százalék kivételével, amit az éves nyereség-, prémium-, jutalomfizetések okoztak – 10 százalék körüli volt a növekedés, sőt, a hetedik hónap csupán 8 százalékot hozott. Az első nyolc hónapban a versenyszférában 8,0, a költségvetésiben pedig 5,2 százalékkal nőttek a nettó átlagkeresetek év/év alapon. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 148 500 forint (január–augusztusi átlagos középárfolyamon számítva 583 euró) volt, ez 8,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január–augusztusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százalék volt.
