Elérhető a 2010-es euró

A jövő évi költségvetés lehetővé teszi az európai deviza 2010-es bevezetését – vélekedett Draskovics Tibor pénzügyminiszter a tegnap reggeli Nap-kelte című tv-műsorban. A pénzügyminiszter szerint a kiadásokat szigorúan kézben tartják, s a költségvetés tervezésénél pontosabban és konzervatívabban kell eljárni, aminek a jövő évi büdzsé – szavai szerint – eleget tesz. Ezt megerősíti, hogy a miniszterelnök-jelölt, Gyurcsány Ferenc szerint e cél elérése érdekében a korábban kitűzöttnél gyorsabban kell csökkenteni az államháztartás hiányát – a korábbi GDP-arányos évi 0,5 százalékpont helyett 0,6 százalékponttal –, ugyanakkor fenntartanak +/– 0,1 százalékpontos mozgásteret. Így 2007-re az államháztartás GDP-arányos hiánya 3,4-3,5 százalékos lehet, azaz 2008-ra teljesíthető a legfontosabb maastrichti kritérium – közölte a miniszterelnök-jelölt a kamarai vezetők előtt.
Elemzők szerint nem lehetetlen a GDP-arányos deficit 3 százalékra csökkentése 2008-ra, de komoly kockázatokat hordoz magában – sőt a mostani folyamatok változatlansága esetén feltehetően nem jön össze a konvergenciaprogram. Az biztos, hogy ezzel kapcsolatban a jövő évi költségvetési sarokszámok, illetve az idei hiány mértéke sok mindent meghatároz. Feltehetően elkerülhetetlen, hogy 2005-ben kemény deficitcsökkentést érjen el a kormány, a felvázolt mértéktől nemigen lehet eltérni – legalábbis nem a lazítás irányába. Hírek szerint a készülő büdzsé 4,5 százalékos GDP-arányos deficitet tartalmaz. A kormány elkötelezettsége töretlennek látszik, ami mindenképpen biztató – vélekedik Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Ugyancsak ebbe az irányba mutat a fejezeti kezelésű előirányzatokra való pályázati rendszer, ezen 1-1,5 százalékot is lehetne fogni az elsődleges egyenlegben.
Az államháztartást jelentős kamategyenleg is terheli, átlagos kamatcsökkentési lefutás is jelentős terhektől szabadítja meg a büdzsét – mondta Samu János, a Concorde elemzője. Draskovics szerint a magas kamatszint miatt a költségvetés mintegy 240 milliárd forinttal többet fizetett ki az adófizetők pénzéből. A kamatok szintjéről kisebb pengeváltást folytatott tegnap az országgyűlésben Járai Zsigmond jegybankelnök és Veres János, a pénzügyi tárca államtitkára. Járai bírálta a fizetési mérleg túlzott hiányát és a fiskális politika hiteltelenségét, és úgy vélte, hogy a magyarországi magas kamatfelár a stabilitás hiányára vezethető vissza, ezért lehet az, hogy több környező országban lényegesen kisebb. Ha a jegybank annak idején nem szól a költségvetés hiányának növekedéséről, éppen avval járult volna hozzá az instabilitás létrejöttéhez – reagált Járai azokra a vádakra, amelyek szerint az MNB-elnök a kormány bírálatával járul hozzá a befektetők elbizonytalanításához. Veres ugyanakkor értetlenségének adott hangot, hogy a forint erősödése ellenére sem csökken a magas jegybanki alapkamat. Bírálta az elmúlt három év monetáris politikájának egyes lépéseit is, mondván, a helyzet megérett a monetáris politika szigorának enyhítésére a dezinfláció veszélyeztetése nélkül is. A jegybank elnöke szerint idén 7 százalék körüli, jövőre pedig 4-5 százalékos infláció várható.