Budapesten jelenleg 1638 játszótér van a közterületeken, összesen 138 hektáron. Ebből a Fővárosi Önkormányzat 112-t kezel 17 hektáron. A többi játszótér a kerületi önkormányzatoké. A játszóterek meglehetősen elavultak, és az EU-normák teljesítése is nagy összegekkel terheli az önkormányzatok költségvetését. A szakemberek szerint két reális lehetőség kínálkozik az önkormányzatok számára: az első a játszóterek bezárása, a másik a szabványokhoz való igazodás. A korszerűtlen játszóterek teljes átalakítása irreálisnak tűnik a közeljövőben. Jövőre csökkenhet a játszóterek száma, a megmaradt területekről pedig kiszorulhatnak a kisvállalkozók.
Idén a Fővárosi Kertészeti Rt. négy játszóterét alakítja EU-kompatibilissá. Az általa gondozott 120 játszótérnek azonban eddig nagyjából tizenöt százalékát építette át az Európai Unió normái szerint. A játszóterek üzemeltetésébe az elmúlt években bekapcsolódó és tapasztalatokat szerző nem állami és nem önkormányzati szereplők véleménye mögött feltehetőleg vegyes tapasztalatok húzódnak.
A Matáv médiakapcsolatok és webkommunikációs osztályán azt a tájékoztatást adták a NAPI Gazdaságnak, hogy régen foglalkoztak játszóterek szponzorálásával, ezt azonban ma már nem folytatják. A tapasztalatokról és a finanszírozás megszüntetésének körülményeiről nem kívántak beszámolni.
Az Adidas képviseletében Erdélyi Szabolcs azt mondta, hogy 2000 körül zajlott egy egyszeri közös programjuk a fővárosi önkormányzati szervekkel, melynek keretében ezer kosárlabdapalánkot szereltek fel budapesti játszótereken, az akció azonban nem folytatódott.
A Máltai Szeretetszolgálattól (MSZ) nyilatkoztak egyedül kedvező tapasztalatokról az üzemeltetést illetően. Hat éve nyitotta meg kapuit az első olyan játszótér, mely a MSZ „Játszva megelőzni” címet viselő játszótér-játszóház programjába illik, ma már hat budapesti és ugyanennyi vidéki játszóteret tart fenn a szervezet - számolt be Palotai Ilona, a program koordinátora. A játszóterek üzemeltetése azonban nem olcsó, egyetlen játszótérre évente 14 millió forintot költ a szervezet; ez tartalmazza a játszótér karbantartását, az üzemeltetés költségeit, a játszótér őrzését és a szociális munkások bér- és közterheit. A költségeket emeli az egyszeri beruházás tarifája, mely a Máltai Szeretetszolgálat honlapján közzétett kalkuláció szerint 2000-3000 négyzetméteres terület esetén 30-50 millió forint.
A fenntartás anyagi hátterét 2003 végéig az Egészségügyi, Szociális és Családi Minisztérium, önkormányzati források és a MSZ saját bevételei jelentették, az idei évtől azonban a Minisztérium már nem ad pénzt - számol be Palotai Ilona.
