A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. költségvetésében az idén 3,1 milliárd forintot szánnak üzemeltetésre, és további egymilliárdot rendezvényekre. Emellett a 2004–2007 közti időszakban igénybe vehető a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program proaktív beruházásösztönzési tanácsadási programjának hatmillió eurós kerete is. Itt az ITDH teljesítette kötelességét, s már több közbeszerzési pályázatot is meghirdettek, de a szerződés megkötésére eddig nem került sor, a finanszírozási feltételeken még dolgoznak – mondta Spányik Péter megbízott ügyvezető igazgató. A NAPI Gazdaság információi szerint ugyanakkor a szerződéskötéssel annyira elkéstek, hogy idén már nem sikerül lehívni a mintegy 1,5 milliárd forint értékű uniós forrás 2004-re eső részét.
Az ITDH-tól a kormány a költségvetési takarékossági program keretében korábban 650 milliárd forintot el akart vonni, ez – a szervezet és a külügyi tárca szerint is – több külszolgálati iroda bezárásához vezetett volna. Ekkor az intézmény spórolni kezdett, elbocsátottak mintegy 30, a külszolgálati irodákban foglalkoztatott helyi alkalmazottat. A forint utóbbi hetekben tapasztalható erősödése jót tett a szervezet költségvetésének, valamint a külügyi tárca hathatós segítségének köszönhetően a korábbi elvonást 350 millió forintos juttatással kompenzálta a kabinet. Így a veszélyeztetett irodák megmenekültek, sőt jekatyerinburgi központtal kiépíthetnek egy oroszországi hálózatot is; bár Major István, a külügyi tárca külgazdasági helyettes államtitkára szerint új külszolgálati irodára van szükség Indiában, Fehéroroszországban, Brazíliában és Dél-Koreában is. Az oroszországi irodát azért nem Moszkvában nyitják, mert a Külügyminisztériumnak ott már van kereskedelmi kirendeltsége. A jekatyerinburgi központ mellett még négy irodát szeretnének Oroszországban, és ennek részleteit hamarosan kidolgozzák – mondta lapunknak Spányik.
Sokan a hálózat hatékonyságát is kritizálják. – Csak közvetve lehet mérni, mennyire hasznosak az ITDH egyes külszolgálati irodái – véli Spányik. Ezt hagyományosan az azokat megkereső több ezer vállalkozásnak eljuttatott, önkéntesen kitöltendő, alig-alig visszaküldött kérdőívekből állapítják meg. További mérési módszer a kiállítási statisztikák – 2003-ban 154 külföldi kiállításon való részvétel, valamint 56 külföldön és 24 Magyarországon megrendezett üzletember-találkozó – összegzése. Az irodavezetőket személyre szóló pontozásos rendszerrel értékelik.
A 44 kiküldöttel és irodánként általában egy, legfeljebb két helyi alkalmazottal dolgozó 33 külszolgálati, valamint 8 helyi megbízottal dolgozó, a szomszédos országokban működő iroda teljes éves költségvetése 1,9 milliárd forint. Az irodák hatásköre a helyszíntől függően a kereskedelemfejlesztés vagy a befektetésösztönzés. A rendszer lapunknak nyilatkozó bírálói szerint a kereskedelemfejlesztés ma már anakronisztikus feladat, ezzel az állam túlzottan rátelepszik a magánszférára és olyan feladatokat vállal magára, amelyek elvégzésére nem képes. Problémásnak tartják az elhelyezkedést is, több iroda ugyanis a diplomatanegyedben, a nagykövetséggel közös épületben van, ami szintén az állami paternalizmus képét veti fel. Ugyanilyen probléma a homályos értékelési rendszer, valamint az irodák túlzottan nagy száma; a sokak által követendő példának tartott CzechInvestnek csupán 9 hasonló irodája van.
Andacs Botond